„Háromszor veri ezt kenden Ludas Matyi vissza!” – hangzik az 1950-es film egyik legismertebb és legikonikusabb mondata, melyről azonnal eszünkbe jut a gőgös Döbrögi, és az igazságért küzdő Matyi figurája. Az első színes magyar alkotás ma ünnepli 70. születésnapját, aminek apropóján elmerültünk kicsit a film készítésének részleteiben.

1950. február 27.

A filmet napra pontosan 70 évvel ezelőtt mutatták be, ez volt hazánkban az első teljes egészében színes mozis alkotás. Ennek fényében nem meglepő, hogy milyen nagyszabású műről volt szó: mintegy ötven szereplő és több száz statiszta dolgozott együtt. A közreműködők mind korhű jelmezbe bújtak, a forgatáson pedig addig sosem alkalmazott sminkelési, valamint világítási technikákat alkalmaztak a készítők.

Hiteles főszereplők

A magyar ifjúsági filmvígjáték alapja Fazekas Mihály 19. századi verses elbeszélése. A történet, vagyis Lúdas Matyi, az úri világon bosszút álló parasztlegény útja abszolút beleillett a háború utáni korszak ideológiájába – többek között ezért is lett annyira közkedvelt a közönség körében. A főszerepre a film készítői eredetileg Gábor Miklóst szánták, a rendező Nádasdy Kálmán végül mégis egyik tanítványát, a mindössze húsz éves Soós Imrét választotta. A női főszerepet az akkor tizenkilenc éves Horváth Teri kapta. Mivel mindketten nagyon tehetségesek voltak, ráadásul szegényparaszti családból származtak, tökéletesnek bizonyultak a szerepre.

„Kölcsöning” és a libák

Lúdas Matyi ingét a többi ruhától eltérően nem kölcsönözték vagy varrodában készíttették el, hanem egyszerűen „levették” egy helyi parasztemberről. Nem ez volt azonban az egyetlen életszerű momentuma a forgatásnak: a libacsapatot például a saját gazdasszonyuk koordinálta, hiszen csak az ő hangjára hallgattak az állatok.

Nyersanyaghoz igazítva

A színes technika korábban nem látott nehézségeket okozott, a készítőknek emiatt egy eddig teljesen ismeretlen tereppel kellett megbirkózniuk: napfényben is nagyon erőteljes világítást használtak, de még így sem mindig sikerült elérniük a kívánt hatást, Döbrögi ruhája például más színben tündökölt a vásznon, mint a valóságban. A gyártók emellett több ezer szűrőt használtak fel, hogy megkapják a kívánt árnyalatokat, a film látványvilágát pedig teljes egészben a nyersanyag (vagyis a filmszalag) adottságaihoz kellett igazítaniuk.

Elhalványult színek, újraszinkronizálás

Az egész mozi egy belga nyersanyagra készült, aminek a gyártók is csupán egy év szavatosságot garantáltak, a film néhány hónap alatt ki is fakult, 2-3 év elteltével pedig teljesen fekete-fehér lett, és a hang is sérült. A restaurációt a Pannónia Filmstúdióban kezdték meg, de mivel az eredeti hangot nem tudták visszaállítani, újraszinkronizálták a filmet a szereplőkkel. Sajnos Soós Imre már nem élt ekkor, az ő hangját Csikos Gábor kölcsönözte. A megújított fekete-fehér változatot 1961 nyarán kezdték el vetíteni a fővárosi mozikban.

Elsöprő siker

Hatalmas sikere lett a filmnek, a ’49-és és a ’61-es verzió nézettségét tekintve elmondható, hogy a magyar filmtörténelem máig legfontosabb darabját több mint 5 millióan látták.

Nevezetes jelenet

Lúdas Matyi eltángálása nemcsak megrendezett jelenet volt, Soós Imrét a forgatás idején valóban „elverték”, a színész ezután napokig alig bírt ülni.

A helyszínek

A forgatás fő helyszíne Dabas (akkor még Alsó- és Felsődabas) volt, amit az adott történelmi kornak megfelelően „alakítottak át”, Döbrögi kastélyát pedig az akkor még Gyón településhez tartozó Halász Móricz-kúriába helyezték. Sok felvétel készült Dömsödön (például a vásár), Sáriban, és Gödöllőn is. Ez utóbbi településen került sor Döbrögi megveretésére.

Díjak és feldolgozások

Az eredeti film sikerét az is jól mutatja, hogy az első változat óta számos feldolgozás látott napvilágot, melyek közül a legnépszerűbb az 1977-es Dargay Attila, Nepp József és Romhányi József nevéhez fűződő animációs rajzfilm. További sikernek tudható be, hogy Nádasdy Kálmán rendező és Hegyi Barnabás operatőr Kossuth-díjat kapott munkájáért, Soós Imrét pedig 1951-ben alakításáért kitüntették a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Színes újjászületés

Az eredeti filmet 2004-ben a Magyar Nemzeti Filmarchívum digitálisan felújította, a színek retusálása során azonban több olyan filmhibát is találtak, melyeket szoftverrel nem tudtak korrigálni, így ezeket manuálisan, kockánként állították helyre. A megújított, immár eredeti hangsávval és színnel rendelkező alkotást 2012-ben a Magyar Művészeti Akadémia a legjobb 53 magyar film közé is beválasztotta.

 

Összeállította: L. J.

Nyitókép: videakid.hu

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!