Újragondolt terek a belvárosban – Majoros Zita inspiráló és zöld otthonában jártunk

Majoros Zita grafikáit a főváros forgataga, a street art és a szubjektív térképek inspirálják. A Palotanegyedben található első emeleti lakása felé haladva azon tűnődöm, vajon mennyi érzékelhető majd ezekből a stílusjegyekből az otthonában. Aszmann Zsanett írása.

A bejárati ajtón belépve tekintélyes belső tér tárul elém, a hatalmas étkezőablakok üvegein át beáramló fény élettelivé varázsolja a natúr színeket. A természetes anyagok, zöld növények, a bézs, a barna, a törtfehér árnyalatai és az antik bútorok letisztult stílusról árulkodnak, ugyanakkor a helyiségeket átjárja a barátságos, meghitt otthon érzése.

A tavaszi napsugarak megvilágítják Zita karakteres képekkel és bútorokkal berendezett nappaliját, melynek kényelmes barna kanapéján elhelyezkedve – ez egyébként az egyik kedvenc helye a lakásban – mesélni kezd. Gyerekkora Szerbiában telt, Újvidéken, ahol sok időt töltött festőművész nagyapja műtermében (Lakic Aleksandar vajdasági festő – a szerk.). „Szerettem az illatokat, a nagy vásznakat, kipróbálhattam az olajfestékeket, az ecseteket, ezek meghatározó emlékek abból az időből. Gimnazista koromban már nem is volt kérdés, hogy merre induljak továbbtanulni: a képzőművészet, a dizájn, és valami újat létrehozni, ez mindig is ott motoszkált a fejemben. Nem volt tudatos döntés, hogy a fővárosba kell jönnöm, de amikor az ember ennyire fiatal, nem gondolkozik, csak hajtja előre valami. Visszagondolva tényleg bátor dolog volt egyedül nekivágni, de akkor csak sodortak az események, magával ragadott Budapest hangulata, ez a pörgős, dinamikus város.”

A KÖRNYEZETTUDATOS DIZÁJNÜZLET ÖTLETE

Zita a Képzőművészeti Egyetemen tanult, de úgy érezte, hogy nem igazán neki való az alkotói pálya. „A tervezés, a dizájn kezdett el foglalkoztatni, és az, hogy a saját vizuális koncepcióimat milyen felületre tudom applikálni. A szitanyomást is az egyetemen tanultam. Érdekelt, hogy milyen alapanyagokra kerülhet rá ez a technika. Mióta az eszemet tudom, fontos volt számomra, hogy környezetkímélő módon éljek és alkossak, mindig is foglalkoztatott a Föld sorsa. Tisztán emlékszem, hogy gyerekkoromban mennyire megijedtem, amikor először szó esett a környezetszennyezésről. Elképzelni nem tudtam, vajon mi vár ránk. Így amikor felnőttként saját gyártású termékeim lettek, nem is volt kérdés, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot szeretnék hátrahagyni. Az újrahasznosítás ebben egy fontos lépcsőfok. Ma a műhelyemben használt ruhadaraboknak és anyagoknak meghosszabbítjuk az élettartamát, azáltal, hogy új kollekciót tervezünk belőlük, átalakítjuk, környezettudatosan használjuk fel. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy bármit csinálhatok ezekből: ruhakollekciót, szuvenírt vagy éppen használati tárgyat. A Printa, mint alkotóműhely, ma pontosan az, amit én szerettem volna: sok a grafika, erős az ökoturisztikai vonal, és a »zero waste«, azaz a hulladékmentes előállítás is.”

GYORS DÖNTÉS, SPONTÁN LAKÁSVÁSÁRLÁS

Miután körbejártuk az 1920-as években épült, gangos ház nagy belmagasságú lakásának helyiségeit, Zita elmeséli, hogy eredetileg egy tetőtéri lakás kialakítását tervezték férjével. Tetőterasz vagy tetőkert volt a vágyuk, kilátással a városra, de az engedélyeket másfél évnyi próbálkozás után sem sikerült beszerezni. Egy idő után belátták, el kell engedniük ezt a tervet, és továbbléptek: eladták a lakást. Zita férje a jelenlegi lakásuk fotóiba szeretett bele, és ragaszkodott hozzá, hogy megnézzék. „Nagyon gyorsan hozunk döntéseket, így amikor végigjártuk a férjemmel a 170 négyzetmétert, egyből azt mondtuk, rendben, belevágunk, miközben korábban nem is kerestünk első emeleti lakást, ráadásul itt még terasz sem volt. Talán pont a kudarcos tetőtéri projekt miatt vágytunk egy normális lakásra, amiben vannak falak, rendezett, nincsenek vele jogi problémák – folytatja Zita a lakással kapcsolatos emlékeit. – És mivel tényleg nagyon világos, inspiráló életterekkel, kibékültem azzal is, hogy nincs terasz, mert a ház belső kertje nagyon zöld, tavasztól őszig rengeteg fényt kapunk, a gang is széles.

A teljes cikket további fotókkal együtt megtaláljátok a Nők Lapja Enteriőr 2019/1. lapszámában. A magazin április 10-től kapható az újságosoknál.

Szöveg: Aszmann Zsanett

Fotó: Barbay Csaba

Styling: Hortobágyi Kata

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!