- Te tudod, ki az ipa, a napa vagy az ángy? A legtöbben csak a fejüket vakargatják…
- A magyar rokonsági szókincs Európa egyik leggazdagabbja, de a családok és a társadalom átalakulásával számos kifejezés lassan feledésbe merült.
- Teszteld tudásod kvízünkkel, és derítsd ki, mennyire ismered a régi magyar rokonsági elnevezéseket!
„Nem vagyok én senkinek sem adósa, adósa, él még az én feleségem édesapja, édesanyja, meg annak az apósa, anyósa. Eb fél, kutya fél, míg az ipam, napam él…” – szól az egyik legismertebb magyar táncdal, egy a 17. századból való friss csárdás. A Kállai kettős záródala a felszabadult mulatozás hangulatát idézi, tréfás üzenete szerint nem kell a pénzen görcsölni. Amíg él a feleség édesapja, édesanyja, mindig akad, aki kisegíti az embert.
A dallamot sokan kívülről fújjuk, de vajon hányan tudják ma már, hogy pontosan ki az ipa, ki a napa, vagy milyen rokoni kapcsolatot jelöl az ángy?
Miért nem tudjuk már, ki az ipa, a napa vagy az ángy?
A magyar nyelv rendkívül gazdag – egyes nyelvészek szerint európai viszonylatban is kivételesen részletgazdag – rokonsági elnevezésekben. Ezek közül az elnevezések közül azonban sok mára szinte teljesen kikopott a hétköznapi nyelvből, pedig évszázadokon át pontosan meghatározták a családtagok egymáshoz való viszonyát.
Ennek egyik oka, hogy az elmúlt évszázadban alapjaiban változott meg a társadalom és vele együtt a családok működése is. A többgenerációs együttélés helyét egyre inkább az önálló háztartások vették át, a rokonság tagjai sokszor már nem ugyanazon a településen élnek, a mindennapi kapcsolattartás ritkábbá vált.
Míg régen természetes volt, hogy valaki nap mint nap találkozott az ipával, a napával, a komával vagy a nászával, addig ma ezek a kapcsolatok sokszor csak néhány családi ünnepre korlátozódnak. A nyelv pedig mindig követi a mindennapi életet. Amire egyre ritkábban van szükség, annak az elnevezése is lassan kikopik a közhasználatból.
Te gyakran találkozol távolabbi rokonaiddal is? (Fotó: Getty Images)
Vérrokon, műrokon, házassági rokon – mi a különbség?
A néprajzkutatók szerint régen a rokonsági háló nemcsak érzelmi, hanem gazdasági és társadalmi közösséget is jelentett. A családtagok együtt dolgoztak, közösen gazdálkodtak, egymásra támaszkodtak a gyermeknevelésben és a mindennapi életben. Nem véletlen, hogy a magyar nyelv külön szavakat alkotott szinte minden fontos rokoni kapcsolatra.
Tudta, hogy a rokonságot a néprajz három nagy csoportra osztja? A vérrokonok azok, akikkel közös őstől származunk – például a szülők, testvérek, nagyszülők vagy az unokatestvérek. A műrokonok közé tartoznak a keresztszülők és a komák, akik nem vérségi kapcsolat révén váltak a család részévé, mégis fontos szerepet töltöttek be a közösségi életben.
A harmadik csoportot a házassági rokonság alkotja: ide soroljuk az apóst, az anyóst, a sógort, a menyet, a vőt, valamint a két családot összekötő nászt és nászasszonyt.
Régi magyar rokonsági elnevezések kvíz: te hányat ismersz fel?
Te mennyit ismersz még ezek közül a régi elnevezések közül? Most próbára teheted tudásd – a következő kvízben garantáltan akad majd néhány kérdés, amely még a legjobb családfakutatókat is elgondolkodtatja.
Kapcsolódó: Ugye van kedved még kvízezni!
Kiemelt kép: Fortepan / Horváth József, belső kép és a kvíz képe: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!