gyönyörű fekete ló

Fekete Szépség: Anna Sewell korszakos regénye, amely megváltoztatta a világképünket

Anna Sewell 1877-ben megjelent, Fekete Szépség (Black Beauty) című, több filmfeldolgozást is megélt regénye a gyermekirodalom egyik legismertebb klasszikusa. Bár nyelvezete a fiatalabb olvasók számára is befogadható, az írónő valójában a felnőtteket kívánta megszólítani abban a reményben, hogy változtat az emberek állatokkal – és különösen a lovakkal – szembeni bánásmódján.

1871-ben, súlyos betegen álmodta meg a Fekete Szépség történetét Anna Sewell – állapota annyira leromlott, hogy élete hátralévő részét ágyban töltötte. Ugyanebben az évben jegyezte fel naplójába először, hogy egy ló történetéről ír, amit egyes források szerint saját lova, Bess ihletett. Az elkövetkező években többnyire édesanyjának diktálta a történetet, majd amikor egészsége időnként engedte, ceruzával írt jegyzetekkel egészítette ki a kéziratot. A regényt édesanyja juttatta el egy norwichi kiadóhoz, akik 1877 karácsonyán végül megjelentették a könyvet.

Sewell sokat köszönhetett a lovaknak.

Súlyos, tinédzserként elszenvedett – és félrekezelt – bokasérülése miatt élete végéig lovak segítségére szorult a közlekedésben, így közelről tapasztalhatta meg, milyen bánásmódban részesülnek az állatok. Ez sarkallta arra, hogy felhasználja írói tehetségét, és hangot adjon élete első és egyben utolsó regényével azoknak, akik nem tudnak felszólalni magukért.

Anna Sewell portréja 1922 körül

Anna Sewell (Forrás: Wikipedia)

A viktoriánus korban a lovak a hétköznapi élet nélkülözhetetlen szereplői voltak. A mindennapokon főként olyan feladatokat láttak el, amelyeket ma gépek és autók végeznek – a közlekedésben, a mezőgazdaságban, az építőiparban és a hadviselésben egyaránt. Mivel elsősorban munkaeszközként tekintettek rájuk, a kegyetlen bánásmód és a túlterhelés mindennaposnak számított.

Fekete Szépség: a regény üzenete ma is aktuális

Modern pszichológiai kutatások szerint könnyebben tudunk azonosulni egy adott problémával, ha azt személyes történeteken keresztül ismerjük meg. Tökéletes példa erre a Fekete Szépség, az első angol regény, amely egy állat szemszögéből meséli el a történetet.

Fekete Szépség könyvborító

A Fekete Szépség egyik korai kiadásának borítója. (Illustrations by G. P. Micklewright, 1932. AS: British author, 30 March 1820-25 April 1878. GPM: British artist, 1893-1951. J. Coker and Co. Ltd, London. 1932. Forrás: Bridgeman via Getty Images)

A mű a címszereplő ló életét követi nyomon a gondtalan csikóévektől kezdve a kegyetlen nagyvárosi éveken át egészen a boldog, vidéken töltött nyugdíjas korig. Fekete Szépség élete során megtapasztalja, milyen sokféle tud lenni az ember. Megtanulja, mit jelent a kedvesség, a gondoskodás, a becsületes munka, a kegyetlenség és a kizsákmányolás. Élményei részletes képet festenek arról, hogyan bántak az állatokkal a viktoriánus korban, miközben fejezetről fejezetre az emberi természet különféle oldalai is kibontakoznak.

A regény számos példán keresztül részletezi az állatokkal szembeni kegyetlenséget. Fekete Szépséget például olyan feszes zablával kényszerítik dolgozni, melynek viselése komoly és tartós fájdalmakkal jár. Később túlpakolt, súlyos szekereket kell húznia, míg más lovak – például Ginger vagy Captain – bántalmazás, illetve háborús tapasztalatok következtében szenvednek testi és lelki sérüléseket.

Az elbeszélői megoldás nem hagyta hidegen a közönséget, hatására az olvasók nem csupán megfigyelői, hanem részesei is lehettek az állatok szenvedésének. Sewell nem kertel a történetben, nyíltan kiáll az állatjólét fontossága mellett, Fekete Szépség tapasztalatain keresztül pedig azt is megtanítja, hogy az együttérzés és a tisztelet az emberi kapcsolatokban is alapvető értékek.

Kapcsolódó: A kedvence(i)m és én – Oroszlán Szonja mesél Christopherről, Honey-ról és lováról, Daniról

A regény a megjelenést követően azonnal bestseller lett, és rövid időn belül az állatvédelemmel kapcsolatos szemléletformálás egyik meghatározó irodalmi művévé vált. Sewell a könyv diadalmenetét nem élhette meg túl sokáig, alig 5 hónappal a kiadást követően életét vesztette. Öröksége emlékeztetőül azonban máig velünk maradt, arra sarkallva az olvasókat, hogy felelősebben és empatikusabban viszonyuljanak minden élőlényhez – akkor is, ha azok éppenséggel haszonállatok.

A regény társadalmi hatása

Az állatvédő mozgalmak hamar felismerték a regény jelentőségét. Aktivisták és szervezetek széles körben terjeszteni kezdték a könyvet a lovakkal dolgozó iparágak képviselői között. A mű hatására sikerült visszaszorítani a túlzottan feszes kantárhasználatot és a lovak farkának kozmetikai célú csonkítását is.

Több korai állatvédő szervezet létrejötte köthető közvetve vagy közvetlenül a regényhez, köztük olyan intézményeké, amelyek ma beteg és idős állatok mentésével foglalkoznak.

A Fekete Szépség bevételeinek egy részét ma is állatvédelmi célokra fordítják.

A Fekete Szépség című film plakátja 1946-ból

A regény 1946-os filmváltozatát Max Nosseck rendezte Mona Freeman, Richard Denning és Evelyn Ankers főszereplésével. (Forrás: LMPC via Getty Images)

2017-ben a Redwings Horse Sanctuary – az Egyesült Királyság legnagyobb lovas jótékonysági szervezete – elárverezett egy ritka, 1915-ös kiadást, melynek teljes bevételét mentett lovak élelmezésére fordította. 2023-ban a Redwings együttműködött az UEA Publishing Projecttel a Fekete Szépség különkiadásának elkészítésében, amelynek bevétele szintén jótékonysági szervezetek munkáját támogatta.

A Fekete Szépség több mint száznegyven évvel a megjelenése után mit sem veszített aktualitásából.

Bár az állattartás kultúrája hatalmasat változott az elmúlt évtizedekben, és ma már egyre több háztartásban családtag a kedvenc is, a régi szemléletmódok napjainkban is jelen vannak a magyar közgondolkodásban.

Elég csak szétnézni az állatvédő szervezetek oldalain, ahol a megkínzott, elhagyott vagy elhanyagolt állatok között nemcsak házi kedvencek, hanem haszonállatok, köztük lovak is szép számmal sorakoznak. Különösen fájó ezt látni egy olyan országban, ami lovas nemzetként hivatkozik magára.

Ahogyan Anna Sewell is hangsúlyozta: az állatokkal szembeni együttérzés és felelősségvállalás nem pusztán erkölcsi kérdés, hanem a civilizált társadalom egyik alapvető értéke. A valódi változáshoz önmagukban pedig nem elegendőek a jogszabályok és a szigorúbb büntetések. Az állatvédelem területén tartós eredményt csak mélyebb társadalmi szemléletváltással, oktatási programokkal, szemléletformáló kampányokkal és a civil kezdeményezések támogatásával lehet elérni. Bízzunk benne, hogy a változás szele ezúttal jó irányba terel bennünket.

Több mint jó szándék: mit jelent ma az állatvédelem?

Kiemelt kép: Getty Images

Ajánlott videó