A Stranger Things – ami nézettségi rekordokat döntött, és szinte pillanatok alatt kultikus státuszba emelkedett – már az első évad során magába szippantotta a közönséget. A nagyszerű színészek és szerethető karakterek mellett a sorozat egyik főszereplője kétségkívül a nyolcvanas évekbeli nosztalgia, amely a Stranger Things 2016-os kezdetekor épp újjáéledni látszott a popkultúrában.

Bár a sorozat színtiszta fikciónak tűnik, van egy szemernyi igazság a párhuzamos világok között kibontakozó történetében. Persze, Hawkins kitalált város, demogorgonok nyilván nem léteznek, és Eleven is túl emberfeletti ahhoz, hogy eleven valóságos legyen.

Maga a cselekmény bizonyos részletei azonban nem is állnak annyira messze a valóságtól, illetve egy régi, hidegháborús összeesküvés-elmélettől, amit az alkotók szántszándékkal emeltek a történetbe.

Az MKUltra projekt

A Stranger Things egy feszült korszakban, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió folytonos rivalizálása idején játszódik. A sorozat egyik főszereplője Eleven, aki pszichokinetikus és telepatikus képességekkel született – és akit egy titkos kormányzati projekt révén elszakítottak az édesanyjától, hogy tesztalanyként neveljék tovább a hawkinsi laboratóriumban. 

A rajta és más gyerekeken végzett gyanús kísérleteket az Energiaügyi Minisztérium vezeti, a műveleteket pedig maga a hadsereg felügyeli. Bár könnyű azt gondolni, hogy fikciót látunk, az amerikai kormánynak valójában van némi tapasztalata a titkos kísérletek terén.  

Millie Bobby Brown és Jamie Campbell Bower a Stranger Things egyik jelenetében (kép forrása: IMDb)

A nyolcvanas évek hangulatát mesterien idéző Duffer testvérek célja részben az volt, hogy a sorozat természetfeletti eleme valós részleteken alapuljon, beleértve a hidegháború idején zajló, gyakran egészen bizarr kísérleteket is – derül ki a Rolling Stone interjújából. Ezek közül az egyik legismertebb az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) illegális, tudományos kutatásnak álcázott, embereken folytatott kísérleti programja, az MKUultra volt, amely a sorozatban is említésre kerül.

Kapcsolódó: Ennyit változtak az évek alatt a Stranger Things szereplői 

Az egyik legtöbbet vitatott CIA-program célja az emberi elme befolyásolása, illetve irányítása volt. Az ’50-es-’60-as években elektrosokk-kezelésekkel, alvásmegvonással, hipnózissal, sugárzással, különféle vegyszerekkel és drogokkal (például LSD-vel) kísérleteztek a tesztalanyokon. A program résztvevői között elmegyógyintézeti betegek, elítélt bűnözők, egyetemisták és katonák egyaránt akadtak – sokukat akaratuk ellenére vonták be a folyamatba, vagy úgy vettek részt a kísérletekben, hogy fogalmuk sem volt arról, milyen következményeknek teszik ki őket.  

A Camp Hero katonai bázis

A hawkinsi laboratóriumot a Long Island-i Montaukban található Camp Hero katonai bázis ihlette – oly annyira, hogy a sorozat munkacíme kezdetben a Montauk nevet viselte. A bázis eredetileg tengerparti erődítményként, majd radarállomásként és katonai kiképzőközpontként szolgált.

A nagyközönség számára szigorúan korlátozottak voltak a belépési lehetőségek, így a külvilág a katonai személyzet, illetve kémek révén juthatott (megkérdőjelezhető) információkhoz az ottani tevékenységekről. Bár senki sem tudja teljes bizonyossággal, mi zajlott a Camp Hero falain belül, egyes beszámolók, illetve összeesküvés-elméletek szerint az amerikai kormány emberkísérleteket folytatott, paranormális jelenségeket, időutazást, agykontrollt és földönkívüli életformákat kutatott a bázis alatt.

Kapcsolódó: A pszichológia történetében nem egyszer előfordult, hogy gyerekekkel bántak embertelenül a kutatók

Christopher Garetano, a 2014-es Montauk Chronicles című dokumentumfilm rendezője három férfi állításait vizsgálta, akik úgy vélik, hogy a ’70-es-’80-as években „agymosáson” estek át a bázison, ahol arra kényszerítették őket, hogy részt vegyenek a kísérletekben, amelyeket a tudósok nem egyszer helyi gyerekek és tinédzserek bevonásával végeztek.

A Camp Hero állítólagos tevékenységeiről szóló pletykák 1992-ben, a bázis bezárása után terjedtek el. Bár az régóta vita tárgya, hogy mennyi lehet igaz a történetekből, a katonai bázisról keringő feltételezések mindenesetre remek alapot adtak Stranger Things sötét, misztikus univerzumának.

És amit nem nehéz felfedezni a sorozatban: hidegháborús feszültségek

A sorozatban a kapitalista és a kommunista ideológia összecsapásának egyik fő helyszíne a Starcourt bevásárlóközpont, amely alatt valójában egy titkos szovjet labor üzemel. A harmadik évadában a szuperhatalmak közötti feszültség szinte tapintható – ahogyan a való életben is az volt. A washingtoni és a moszkvai vezetés közötti patthelyzet gyökerei egészen az 1962-es kubai rakétaválságig nyúlnak vissza. Ekkor derült fény arra, hogy a Szovjetunió atomrakétákat telepített Kubába, amelyek közvetlen fenyegetést jelentettek az Egyesült Államokra.

A konfrontáció majdnem atomháborúba sodorta a világot, ám végül megállapodással sikerült lezárni a válságot. Nyikita Hruscsov vállalta a rakéták és bombázók visszavonását, John F. Kennedy pedig ígéretet tett arra, hogy az USA nem támadja meg Kubát, és kivonja az amerikai rakétákat Törökországból. Az ígéretek ellenére a szuperhatalmak közötti káosz egészen 1991-ig, a Szovjetunió összeomlásáig fennállt, amire a sorozat is erősen utal. (A helyzet ma sem felhőtlen, de ebbe most inkább nem is mennénk bele.)

Ez is érdekelhet: Nosztalgiajárat a ’80-as évekbe – így költöztek a sorozatok a szekrényünkbe

Kiemelt kép: Natalia Dyer, Caleb McLaughlin, Finn Wolfhard, Charlie Heaton, Joe Keery és Gaten Matarazzo az utolsó évad egyik jelentében (forrás: IMDb)