diszfunkcionális család

Teszt: Derítsd ki, hogyan formálta személyiségedet, ha diszfunkcionális családban nőttél fel

Diszfunkcionális családban nőttél fel? A gyerekkori szabályok felnőttként is formálnak: megtanítanak túlélni, de megnehezítik a kapcsolódást. Ismerd meg az 5 leggyakoribb megküzdési mintát és teszteld, melyik hat rád ma is.
  • Hasonló mintára működik a legtöbb diszfunkcionális család.
  • Hogyan lesz a gyerekkori alkalmazkodásból felnőttkori működésmód?
  • A rutinviselkedések felülírhatók. 

Vannak családok, ahol a szeretet és a biztonság természetes. És vannak, amit a láthatatlan szabályok irányítanak: ne érezz, ne beszélj, ne bízz. Ezek a kimondatlan üzenetek nem hangosak, mégis áthatják a mindennapokat és megszabják a lehetséges viselkedésformákat. Ilyen közegben felnőni azt jelenti, hogy a gyerek fokozatosan megtanulja, hogy amit érez, az túl sok. Amit mond, az bajt okoz, és amit remél, az úgysem teljesül.

Ilyen a diszfunkcionális család

A szakirodalom diszfunkcionálisnak nevezi azt a családi rendszert, ahol a kapcsolatokban tartósan jelen van a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság vagy az érzelmi elérhetetlenség. Nem feltétlenül súlyos bántalmazásról van szó: sokszor épp az apró, ismétlődő hiányok, elhallgatások és kiszámíthatatlan reakciók formálják a légkört.

Egy család többféle okból válhat diszfunkcionálissá. Ilyen lehet, ha az egyik vagy mindkét szülő érzelmileg éretlen, mentális betegséggel, függőséggel, erős stresszel vagy feldolgozatlan traumával küzd. Ide tartozik az is, ha a szülők közötti kapcsolat ellenséges, távolságtartó vagy hatalmi harcokkal teli, és a gyerek ebben a feszültségben nő fel.

De diszfunkcionális az a család is, ahol a külvilág felé minden rendben lévőnek látszik, miközben otthon az érzelmek kifejezése tiltott, a hibázásért büntetés jár, vagy ahol a lojalitás fontosabb az igazságnál.

diszfunkcionalis-csalad-szerepek

Mindenki másképpen küzd meg a nehézségekkel (Fotó: Canva)

Ilyen környezetben az egyensúly fenntartása gyakran fontosabb, mint az őszinteség vagy az érzések megélése. A gyerekek ezért alkalmazkodnak – csenddel, teljesítménnyel, humorral, gondoskodással vagy lázadással.

Ezek a minták segítenek nekik a túlélésben, de felnőttkorban gyakran nehézséget okoznak az intimitás, az önkifejezés vagy a bizalom megélésében.

Ezeket a viselkedési stratégiákat nevezhetjük archetipikus megküzdési módoknak. Mindegyik másképp próbál biztonságot teremteni a káoszban. Van, aki teljesítménnyel, más humorral, visszahúzódással, lázadással vagy másokról való gondoskodással védi magát.
Ezek a minták felnőttkorban is tovább élnek: a kapcsolatokban, a munkában, a döntéseinkben.

Hogy hatott rád a diszfunkcionális család?

A következő kérdéssor abban segít, hogy felismerd, melyik működés jellemzőbb rád most. Nem létezik „jobb” vagy „rosszabb” válasz, de az önismereti tükörbe érdemes belenézni, mert segítheti a gyógyulást és a rossz minták fokozatos lebontását

Válaszd ki minden kérdésnél azt a lehetőséget, ami a leginkább jellemző rád a mindennapokban és nézd meg, válaszaid alapján melyik megküzdési stratégia a tiéd. 

Kapcsolódó: Ilyen az ünnep egy diszfunkcionális családban

Kiemelt kép és a teszt képe: Getty Images

Ajánlott videó