Leonard Norman Cohen 1934 őszén született Montrealban, egy középosztálybeli, zsidó családban, ahol már korán fontossá vált számára a költészet és a zene. Tizenkét évesen gitározni kezdett, és aztán addig folytatta, amíg csak ereje volt lefogni a húrokat.
Bár a zenei világból ismerjük a zenét, Cohen előbb költő volt, sőt végig az is maradt. Első verseskötete 1956-ban jelent meg, pár év múlva pedig már otthonosan mozgott az irodalmi világban: verseket és regényeket is publikált. A művészet viszont nem fizetett elég jól, ezért a hatvanas évek közepén Cohen elkezdett dalokkal kísérletezni.
Szövegen innen, dallamon túl
1967-ben jelent meg első albuma Songs of Leonard Cohen címmel. Ezen már rajta volt két első slágere, a Suzanne és a So Long, Marianne. Ekkor még nem mélyült le annyira a hangja, de verses dalszövegei, különleges, gyakran szinte szavakat suttogó előadásmódja, kisugárzása hamar a világsztárok közé emelte Cohent. Dalszövegei zene nélkül is élvezhetők, pedig nem túl populárisak: jellemzően az emberi szenvedés, a spiritualitás, a halál és a szerelem áll a középpontjukban.

Leonard Cohen, a zene és az irodalom egyik királya 1967-ben (Fotó: Jack Robinson/Getty Images)
A legnagyobb sláger születése
A legnagyobb világsikernek a Hallelujah című száma számít a mai napig. Nem is született meg egykönnyen. Cohen állítólag 5-7 évig dolgozott rajta, több, mint száz különböző versszakot írva hozzá. Ezek többségét fel sem használta, csupán 4-5 került a stúdióverzióba. Cohen New York-i hotelszobájában, a Royalton Hotelben fehér ruhában, a padlón ülve, néha a falat verve próbálta összerakni a megfelelő szöveget.
Kapcsolódó: Zenészek, akik 70 éves koruk körül írtak poptörténelmet
A kezdeti verzió tele volt bibliai utalásokkal (Dávid és Betsabé, Sámson és Delila), de később átalakította, hogy több teret kapjon a hétköznapi, emberi érzések világa.
A dal a Various Positions albumon debütált 1984-ben, és a közönség eleinte nem tudott vele mit kezdeni, helyette a Dance Me to the End of Love című dal vált slágerré, utána pedig a Take this Waltz, ami Károly király kedvencévé vált. Talán emiatt is módosult folyamatosan a Hallelujah szövege az élő koncertek során. Cohen 1988–1993 között teljesen más strófákat használt, mint a stúdiófelvételen.
A dal talán elmerült volna az életmű más darabjai között, ha John Cale 1991-ben nem készít belőle egy saját verziót.
Végül az 1994-es, Jeff Buckley által módosított változata lett a legismertebb, mély zenei dimenziói miatt. Ha máshonnan nem is, a Shrekből és a tévés sorozatokból ismerős lehet mindenkinek. Olyannyira, hogy Cohen egyszer megjegyezte: „Ez egy jó dal, de túl sokan éneklik” – majd hozzátette, hogy végül is „nagyon boldog, hogy éneklik.”
Megénekelte az élete végét is
Cohen a későbbi évtizedekben folyamatosan alkotott, 2001-től új lemezeket is megjelentetett. 2008-tól világturnékat indított. Egyik hatalmas slágere, a You Want It Darker 2016-ban érkezett egy új lemezzel – ez már a halála felé vezető útját is szimbolizálta.
Az utolsó versszakban az előzőekkel szemben Cohen már nem ellenkezik: az I’m ready, my Lord arra utal, hogy megérkezett a belső békéhez, és készen áll a halálra. Leonard Cohen végül 2016 őszén hunyt el Los Angelesben, 82 évesen. Munkásságát a zenei-irodalmi világ számtalan díjjal jutalmazta. Utolsó, félbehagyott dalait fia, Adam Cohen fejezte be.
Kapcsolódó: A Nők Lapja ezzel a cikkel búcsúztatta Leonard Cohent
Kiemelt kép: Getty Images/Matt Kent/Redferns