“A szövegíróknak kamuangol alapján kell általában dolgozniuk” – Interjú Bencsik-Kovács Zoltánnal

Bencsik-Kovács Zoltánnal, a Honeybeast zenekar zeneszerző-szövegíróval beszélgettünk.

Kovacs Zoli HoneyBeast www.facebook.com/sadaweb www.sadaweb.hu

A 2005-ben alakult Honey Bee angol szövegekkel startolt, de a 2011-es névváltással, az édes-kemény Honeybeasttel a zenekar életében minden fronton változás történt. Új énekesnő jött a bandába, és a dalok már magyarul szólnak. Merész, játékos szövegek születnek, amelyekben a mély tartalom sokszor iróniával párosul. Bencsik-Kovács Zoltánnal, az együttes zeneszerző-szövegírójával beszélgettünk.

PSZICHÉ: Mivel magyarázható a gyökeres változás?

ZOLTÁN: Én úgy kerültem a szövegírásba, mint Pilátus a krédóba. Kényszerűségből jött a váltás. Korábban a szövegeket az akkori énekesnőnk, Czutor Anett írta. Mivel brit indie popot játszottunk, ő pedig Ausztráliában nőtt fel, és minden kreatív gondolata angolul jött, hát logikusan angol nyelvűek lettek a dalaink. Aztán mikor neki megszülettek szép sorban a gyerekei, át kellett vennem a zeneszerzést és a szövegírást. A váltás után a szövegekbe így az én világom is bekerült. Az első album ezután egy dupla lemez volt. Az egyik cédére csak angol számok kerültek, a másikra pedig ugyanezek magyarul. Itt küzdöttem meg először azzal, hogy ha angolul születik meg a dal, arra milyen nehéz magyar szöveget írni. Két hónapon keresztül küzdöttem ezzel a tizenkét dallal, és nem vagyok száz százalékig elégedett az eredménnyel. A magyar popzene nagy betegsége, hogy a szövegíróknak kamuangol alapján kell általában dolgozniuk, azaz megkapják a zenét, halandzsa angollal a szöveg helyén. Emiatt vannak a jól ismert rémisztően közhelyes megoldások a popszövegekben.

PSZICHÉ: Hogyan lehet ezt a csapdát kikerülni?

ZOLTÁN: Nálam egyben születik a zene és a szöveg. Leülök gitárommal, és a zene hozza magával a passzoló szavakat. A szövegritmust a magyar nyelv adja, ezért mások picit a mostani dalaink. Minden nyelvnek megvan a zeneisége, a karaktere, és ha a szavakból dal lesz, ennek valahogy tükröződnie kell a dallamban, különben megbicsaklik az egész. Bródyék csinálták ezt nagyon jól annak idején. Elég ősz szakállú vagyok ahhoz, hogy bevalljam, nekem Bródy és Dusán a két mesterem, gyerekkorom óta nagyra tartom őket.

PSZICHÉ: Miképp születik meg egy-egy szerzemény?

ZOLTÁN: Valamikor egyszerűen csak megtörténik. Játszom három akkordot, kialakul egy dallam, de nem tudom a folyamatot visszakövetni. A Maradok című dalomnál például ért egy bizonyos impulzus, és utána a dal gyakorlatilag tíz percen belül elkészült. Utána persze csiszolgattam, hiszen nem minden rím volt a helyén, de a lényeg, az alap megvolt. A Bódottá című albumnál két-három hónap alatt írtam meg mind a 12 számot, sőt többet is, de ennyi maradt végül. Olykor darabokból, mozaikokból áll össze a végleges verzió. Ezeket szeretem a legjobban, mert ilyenkor el is válik kicsit tőlem az egész, és tudok benne gyönyörködni.

PSZICHÉ: Nem féltél belevágni a szövegírásba?

A választ és az interjú folytatását a Nők Lapja Psziché 2016/5. számának 75. oldalán olvashatjátok.

Szöveg: Karafiáth Orsolya

Fotó: Udvardi Attila

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!