Tavaly október vége óta a Sagrada Família a világ legmagasabb temploma. Június 10-én, Gaudí halálának századik évfordulóján XIV. Leó pápa megáldotta az új tornyot. Barcelona, amelynek Gaudí teremtette meg egyedi arculatát, 2026-ban az UNESCO és az Építészek Nemzetközi Szövetsége által kijelölt építészeti világfőváros.
Kolumbusz és Kubala
Barcelona természetesen nem csak Gaudí miatt lett híres. Van itt például egy monumentális Kolumbusz-emlékmű, amelyen a nagy felfedező egy 60 méter magas oszlopon áll, és jobb karjával a tenger felé mutat. Ez az egyik vége Barcelona leghíresebb sétányának, a La Ramblának. Még kisgyerekként jártam itt először, de nyüzsgése – az árusok, az élő szobrok, a rengeteg virág, valamint a Boqueria piaca – akkor is megragadott.
Kapcsolódó: Nézzünk más szemmel Katalóniára!
Akárcsak a Kolumbusz-szobor, illetve főhajójának, a Santa Maríának pontos mása, amely nem messze, a kikötőben horgonyzott. Sok évvel később visszatértem, elmentem a La Ramblára, és meg akartam nézni a Santa Maríát is. Azonban csak hűlt helyét találtam, a szó legszorosabb értelmében, a hajót ugyanis katalán szeparatisták még 1990-ben felgyújtották tiltakozásul a spanyol hódítás ellen.
Kicsit azért sajnáltam. Nagyon örültem viszont Kubala László két méter magas bronzszobrának, ami az FC Barcelona stadionjának, a Camp Nou-nak a főtribünje előtti téren áll, ahová természetesen elzarándokoltunk. De Kubala ide, Kolumbusz oda, ha csak egyetlen nevet lehetne említeni Barcelonával kapcsolatban, az Antoni Gaudí lenne – akiért mi is a városba látogattunk.
Őrült vagy zseni?
Antoni Plàcid Gaudí i Cornet 1852. június 25-én született Reus környékén. Apja és ősei rézművesek voltak. Gaudí úgy vélte, tőlük tanulta meg, hogyan lehet egy sík felületből térbeli formát teremteni. Reumás panaszai miatt sok időt töltött a család birtokán, a növényeket, rovarokat és madarakat figyelve. Ez alapozta meg művészi látásmódját.
Tizenhét évesen költözött Barcelonába, az 1870-es években pedig megkezdte építészeti tanulmányait. Amikor megkapta diplomáját, az iskola igazgatója, Elies Rogent állítólag megjegyezte, hogy nem tudja, őrültnek vagy zseninek adták-e az oklevelet – ezt majd az idő dönti el.
Sosem nősült meg. 1914-től már csak a Sagrada Famílián dolgozott, utolsó hónapjaiban pedig az építkezés műhelyében lakott. Egyre vallásosabb és aszketikusabb lett. 1924 szeptemberében – Miguel Primo de Rivera tábornok diktatúrája alatt – a katalán nyelv használata miatt rövid időre börtönbe csukták.
1926. június 7-én vesperásra (esti imádságra) menet elütötte egy villamos, és három nappal később, hetvenhárom évesen meghalt. Tízezrek kísérték utolsó útjára, és a Sagrada Família egyik kápolnájában helyezték örök nyugalomra. Ferenc pápa 2025 áprilisában elismerte hősies erényeit, így Gaudí megkapta a katolikus egyházban a tiszteletreméltó címet.
Szögletestől a hullámokig
Ha látni akarjuk, honnan indult Gaudí, Gràcia egyik keskeny utcájában érdemes kezdenünk. A Carrer de les Carolines sűrűn egymáshoz simuló házai között a Casa Vicens ma kissé úgy hat, mint egy egzotikus, hm… madár. Amikor Gaudí 1883-ban megkapta ezt a munkát Manel Vicens tőzsdeügynöktől, mindössze harmincéves volt, és ez lett első igazán nagy önálló megbízása.
A Casa Batlló a katalánok védőszentjének, Szent Györgynek a történetét eleveníti fel
A mór és mudéjar építészetből kölcsönzött geometrikus alakzatokat téglával, fával és színes mázas kerámiával vegyítette. Nem ráhelyezi a természet díszeit az épületre, hanem lefordítja őket az építészet nyelvére. A Casa Vicens csak 2017-ben nyitotta meg a kapuit a nagyközönség előtt. A látogatás nagyjából 22 euróba kerül, és 60-75 percet érdemes rászánni.
A Casa Vicenstől gyalog érdemes továbbindulni. Bár a Güell parkhoz vezető út meredekebb, mint ahogyan a térképen látszik, ám éppen a kapaszkodás értette meg velünk, milyen különös vállalkozásba fogott itt Gaudí és legfontosabb mecénása, Eusebi Güell, aki egy angol mintájú kertvárost álmodott a hegyoldalba. Hatvan telket akartak kialakítani tehetős családok házai számára, távol a belvárostól, tiszta levegővel és kilátással.
A vevők azonban elmaradtak. A területből végül néhány évvel később közpark lett, a mai Barcelona egyik legismertebb helyszíne, ahová turistáknak 18 euró a belépő.
Melyik a legszebb ház?
A Güell park szabálytalansága után a Passeig de Gràcia sugárút rendezettsége szinte meglepő. A homlokzatok elegáns, fegyelmezett menetébe ékelődik be a Casa Milà. Első pillantásra olyan, mint egy hatalmas mészkőfal, amelyet hosszú időn át formált a szél és a víz. Ez lett Gaudí utolsó világi munkája.
Könnyű volna azt hinni, hogy minden energiáját a formák felszabadítására fordította. Pedig Gaudí formái sosem öncélúak, rendszerint valamilyen feladatot is ellátnak. A világörökségként nyilvántartott Casa Milà ma is részben lakóház. A belépőjegy 29 euró (online olcsóbb), és másfél órás látogatással érdemes számolni.
Minden áprilisban virágdíszbe öltözik a Casa Batlló
A Casa Milàtól néhány háztömbbel délebbre áll a Casa Batlló. A 20. század elején Barcelona leggazdagabb polgárcsaládjai versenyre keltek, hogy melyiküknek lesz a leglátványosabb palotája, a Casa Batlló is ennek köszönheti a születését.
Három neves építész, köztük Gaudí, közvetlenül egymás szomszédságába tervezhettek épületeket, amelyeket beneveztek Barcelona építészeti díjára.
A helyszínen járva alig akartuk elhinni, hogy 1906-ban nem a Casa Batlló győzött. A legnépszerűbb értelmezés szerint a katalánok védőszentjének története jelenik meg rajta.
A tető a Szent György által legyőzött sárkány háta, a kis torony és a kereszt pedig a testébe döfött lándzsa. A ház 2002 óta látogatható, a jegyárak 29 eurótól indulnak; a látogatásra körülbelül 75 percet érdemes szánni.
A fény útja
A Casa Batllótól nagyjából félórás séta vezet a Sagrada Famíliához. Az építkezés 1882-ben kezdődött Francisco de Paula del Villar neogótikus tervei alapján.
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!