Európában több olyan várost, régiót is találunk, amelynek neve köznévi formában olyannyira a magyar szókincs részévé vált, hogy észre sem vesszük, eszünkbe sem jut, honnan származik.
Süssön jénaiban Jénában!
A magyar családok nagy becsben tartják a masszív, hőálló üvegedényeket, amelyekben nemcsak sütni lehet, de akár tálalni is, hiszen jól mutat az asztalon. A találmányt Otto Schott vegyésznek köszönhetjük, aki az 1880-as években egy hosszú kísérletsorozat eredményeként megalkotta a boroszilikát üveget, amihez csak kvarchomok, só és szóda kell.
Jena (Forrás: Profimedia)
Eleinte laboratóriumi eszközöket és fényszórókat készítettek belőle, majd az első világháború után konyhai edények gyártásába fogtak. A jénai tálak 1933 után lettek igazán népszerűek, többek között Moholy-Nagy Lászlónak köszönhetően, aki a termékcsoport marketingfelelőseként kitalálta, hogy a plakátok és újsághirdetések mellett mozikban és főzős bemutatókon is reklámozzák őket.
A jénai hamar meghódította az európai háziasszonyokat, mert tűzhelyen és sütőben is lehet használni, jól tartja a hőt, könnyen tisztítható, és annak ellenére, hogy üvegből készült, kifejezetten tartós, ellenálló.
A százezres türingiai település minden évszakban remek választás egy hosszú hétvégére. Már az 1400-as években virágzó kereskedelmi város volt, de nyüzsgő, fiatalos karakterét 1558-ban az egyetem alapításával nyerte el. Aki szeretne egész Jénára lepillantani, megteheti a 145 méter magas felhőkarcoló, a Jen Tower tetejéről.
Ez is érdekelhet: Bamberg, Würzburg, Füssen: Minden influenszer álma
Ebben a városban találjuk a világ legrégebbi, folyamatosan üzemelő csillagvizsgálóját, a Zeiss Planetáriumot, 1926-os megnyitása óta generációk sora ismerhette meg itt a csillagok csodálatos világát és az űrkutatás újdonságait. A város egyik büszkesége az egyetem által felügyelt és gondozott botanikus kert, amelynek eredete 1586-ig vezethető vissza.
A kert Napóleon Jéna elleni támadása idején súlyos károkat szenvedett, elszánt szakemberek türelmes munkája kellett ahhoz, hogy újra régi fényében ragyogjon. A melegebb évszakokban csaknem ezer különböző fa, cserje és rózsabokor kápráztatja el a vendégeket, de télen is akad látnivaló: a hatalmas üvegházakban egzotikus növények, virágok élvezik a párás meleget.
Illatozzon kölnitől Kölnben!
A kölnivíz – Kölnisch Wasser vagy Eau de Cologne – nem egyszerűen illatszer, sokkal inkább egy életérzés, egy város történelmének lenyomata. Eredeti receptje az olasz Johann Maria Farinától származik, aki 1709-ben alapította a kölni parfümgyárát. A korabelitől eltérő eljárásokat és alapanyagokat használt: többféle citrust, rozmaringot és levendulát oldott fel tiszta, desztillált alkoholban, és a végeredmény egy friss, üde illat lett, ami éles ellentétben állt az akkoriban használt nehéz, édes parfümökkel.
Farina olyan illatot akart kreálni, amely az itáliai tavaszi reggelekre emlékeztette, a hegyi nárciszokra, a narancsvirágokra egy eső után. A kölnivíz a 18. század második felére meghódította az egész kontinenst, Katalin orosz cárnő ugyanúgy rajongója volt, mint Goethe vagy Napóleon, aki állítólag gyakran tartott a csizmájában egy üvegcsével.
A 4711-es márkanév 1794-ben született. Amikor a franciák elfoglalták a várost, átszámozták az utcákat és a házakat, és Wilhelm Mülhens kereskedő otthona lett a 4711-es, aki úgy döntött, ezt fogja használni saját kölnijének megkülönböztetésére.
Bár a házat a második világháborúban lebombázták, az 1960-as években újjáépítették, és máig ez a márka otthona. A kölni történetének megismerésén túl itt lehet a 4711-es termékek legnagyobb választékát megszaglászni. Bár huszonöt különböző illatot gyártanak, az eredeti a legkeresettebb.
Köln
A Rajna partján elhelyezkedő 1,1 milliós várost a helyiek Köllének nevezik. Leghíresebb látványossága az UNESCO Világörökség részét képező dóm, amit a 13. században kezdtek el építeni, 157 méteres tornyai a város szinte minden pontjáról láthatók. A dóm környékén különösen élvezetes a séta, a réges-régi kacskaringós utcákon rengeteg műemlék és tarka ház ejti ámulatba a turistákat.
Ez is érdekelhet: Utazás a mesék birodalmába – köztük Németországba is
A városban bőséges a választék a klasszikus helyi fogásokat kínáló sörözőktől a fúziós konyhát ünneplő luxuséttermekig, de a csokoládémúzeum is megér egy látogatást, ahol természetesen egy kis kóstolót is kaphatunk.
Ha jóllaktunk kolbásszal, és leöblögettük egy kis rajnai borral, akkor jöhet a magasabb kultúra; a kölni Ludwig Múzeum figyelemre méltó gyűjteménnyel rendelkezik pop art, absztrakt és szürrealista műalkotásokból, itt található Európa egyik legnagyobb Picasso-gyűjteménye és számos Andy Warhol-remekmű.
Menjen spába Spában!
Wellness vagy spa – egyáltalán nem mindegy! Míg a wellness egy mozgással egybekötött életmódprogramot jelent, addig a spa a kezelésekre koncentrál, és mindenképpen a vízhez kapcsolódik. Sokan úgy vélik, neve a „sanus per aquam”, azaz a víz által nyert egészség latin kifejezéshez kapcsolódik, pedig valójában egy belga városból, Spából ered; a vallon „espa” szó annyit tesz: kút.
Az Ardennek dombjai között bújik meg az aprócska település, amely körül több száz forrás fakad. Egy részük hideg vizű, ezekből készül a világszerte népszerű Spa ásványvíz, akad köztük természetesen szénsavas is, amelynek ízét és frissességét már a rómaiak is nagyra értékelték.
A meleg vizű fürdőkért a 16. században nemcsak a környékbeliek zarándokoltak ide előszeretettel, de a fagyoskodó angolok is, köztük Agostino, VIII. Henrik angol király orvosa, aki hírét vitte a termálvíz csodájának.
A 19. században virágzott a fürdőkultúra, így sorra nyíltak az elegáns szállodák és kaszinók, a világ első modern szépségversenyét is itt tartották 1888-ban. Bár a németek mindkét világháborúban bevették Spát, a város elkerülte a nagyobb pusztítást, és mára sikerült rekonstruálni az előkelő fürdőváros miliőjét.
Spa (Forrás: Profimedia)
Liège-től harmincöt kilométerre található ez a tízezer lakosú város, amely egész évben vonzza a turistákat. A környező dombok csodás arénát alkotnak a település köré, amelynek széles utcáin egymást váltják az elegáns szállodák, a modern galériák, a patinás fürdők és a Michelin-csillagos éttermek. Ez pontosan kirajzolja, miért jönnek ide az emberek: fürdeni, pihenni, jókat enni, lustálkodni.
A legkülönbözőbb szolgáltatásokat nyújtó, nagy hírű fürdők mellett a hotelek többségében is van wellnessrészleg, és a kastélyszállókban a legjobb séfek dolgoznak, hogy a vendégeknek, ha úgy van kedvük, az épületet se kelljen elhagyniuk. Az aktívabb nyaralók szívesen golfoznak, kirándulnak a környéken, a Formula–1 rajongói pedig tiszteletüket teszik a Circuit de Spa-Francorchamps versenypályán, ahol a belga nagydíjat rendezik.
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!