A 18. században, a törökök kiűzése után azért, hogy a szőlőkultúrát újjáélesszék, a dél-alföldi Hajóst sváb családokkal népesítették be. Így érkezett 1742-ben Koch József is, aki borkereskedőként vált ismertté. Tíz generációval később Koch Csaba a nagyapjától egy hajósi pincét és egy kis szőlőt örökölt, amelyekből felépítette vállalkozását, a Koch Borászatot.
Ma már lányával, Pálmával ketten vezetik. Nevük mára összeforrt a Hajós–Bajai borvidék megújulásával, valamint a modern szemléletű, mégis hagyománytisztelő borkészítéssel. Jelen vannak a Villányi borvidéken is.
Négy kontinensen tanulta a borászatot Koch Pálma
– Mivel borászcsaládban nőttem fel, a természet mindig közel állt hozzám – meséli Pálma. – Nálunk egy átlagos hétvége úgy nézett ki, hogy kint vagyunk a borászatban, és a tartályok között szaladgálok, vagy a testvéreimmel itt bújócskázunk.
Szőlész-borász mérnökként diplomázott a Szent István Egyetemen, majd járta a világot, más kultúrákkal ismerkedett, és gyűjtötte a szakmai tapasztalatokat. Négy kontinensen szüretelt. Chilében például egy kétszázötven hektáros farmon töltött három hónapot, miközben ízelítőt kaphatott a helyiek életöröméből is. A mesterképzést Franciaországban és Németországban végezte el.
Pálma sokat dolgozott a termelésben, de amióta anya lett, főleg a vállalkozás kommunikációjával, marketingjével és márkaépítésével foglalkozik.

Koch Pálma négy kontinensen szerzett szakmai tapasztalatot, Chilében három hónapot töltött egy 250 hektáros farmon (Forrás: Getty Images)
– A mai világban nem elegendő jó borokat készíteni, az már valójában a minimum – magyarázza. – A kétezres évektől egyre fejlettebb a borászati technológia, ezért a vállalkozásoknak nagy hangsúlyt kell fektetniük arra is, hogyan tálalják a termékeiket, és hogyan mutatkoznak be a fogyasztóknak.