Gyarmati kincsek más szemmel
A Humboldt Forum egészen új hely, a teljes múzeum 2022 óta látogatható, és Berlin történelmi központjában, az egykori királyi palota újjáépített épületében található. Hagyományos értelemben véve nem is múzeum, inkább kulturális és tudományos központ, melynek egyik legfontosabb része az Ethnologisches Museum. Onnan is ismert, hogy számos vita zajlott körülötte az elmúlt években,
itt ugyanis a tárgyakon kívül maga a múzeumi gondolkodás is górcső alá kerül.
Az intézmény saját meghatározása szerint a kultúra, a tudomány és a globális párbeszéd fóruma kíván lenni. A háttérben azonban ennél mélyebb kérdésre keresi a választ: hogyan lehet a 21. században jól bemutatni azokat a gyűjteményeket, amelyek jelentős része a gyarmati korszakban került Európába? A Humboldt Forum egyik alapvető vállalása az volt, hogy ezt a problémát is a kiállítás részévé teszi.

Óceánia hagyatéka Berlinben
Az Ethnologisches Museum és az ázsiai művészeti múzeum gyűjteménye együtt körülbelül húszezer kiállított tárgyat mutat be: a legismertebbek közé tartoznak az óceániai gyűjtemények, az amerikai őslakos kultúrák emlékei, afrikai királyságok műtárgyai, buddhista és ázsiai művészeti gyűjtemények, valamint számos kortárs alkotás, amely újraértelmezi a történeti anyagot.
Kapcsolódó: 5 európai múzeum, ami a frászt hozza a látogatókra
Jelenleg különösen érdekes a Tanzánia történetét bemutató kiállítás (november 30-ig látható), amelyet afrikai partnerekkel közösen fejlesztettek, és amely kifejezetten a német gyarmati múlt következményeit vizsgálja.
Ahol nem csak folyók találkoznak
A lyoni Musée des Confluences az egyik legnehezebben besorolható múzeum Európában: egyszerre antropológiai és természettudományi múzeum, civilizációtörténeti kiállítótér és filozófiai műhely, amely az emberiség legnagyobb kérdéseit feszegeti.
2014 decemberében nyitotta meg kapuit Lyon déli csücskében, pontosan ott, ahol a Rhône és a Saône folyó találkozik. A neve is erre a „konfluenciára”, vagyis összefolyásra utal, persze nem csak földrajzi értelemben: a tudományok, kultúrák és gondolatok találkozását is jelképezi. A múzeum központi kérdései egészen alapvetők: honnan jöttünk, kik vagyunk, hogyan élünk együtt, hol a helyünk az élővilágban?

A futurisztikus épület Lyon egyik jelképe lett
Az állandó kiállítás négy nagy egységre épül: Origines, azaz az univerzum, a Föld és az ember eredete; Espèces, az ember helye az élővilágban; Sociétés, az emberi közösségek működése; illetve Éternités, a halálhoz és a túlvilághoz való viszony. Ezért fordulhat elő, hogy ugyanabban a teremben egy meteorit, egy egyiptomi múmia, egy afrikai maszk és egy tudományos modell is egy célt szolgál: megmutatni az összefüggéseket.
Az elmúlt években az intézmény éppúgy otthont adott az amazóniai őslakos közösségeknek szentelt kiállításnak, mint egy nagyszabású, a világjárványokról szóló tárlatnak. Az épületet az osztrák építésziroda, a Coop Himmelb(l)au tervezte. A futurisztikus üveg-acél szerkezet – Lyon egyik jelképe – úgy hat, mintha egy űrhajó és egy kristálybuborék találkozott volna a két folyó összefolyásánál.
Párbeszéd a társadalmi kérdésekről
Az amszterdami Tropenmuseumot – hivatalos nevén ma már Wereldmuseum Amsterdam – Európa egyik legérdekesebb antropológiai múzeumaként tartják számon. Gyökerei 1864-ig nyúlnak vissza, igaz, akkori célja az volt, hogy bemutassa Hollandia tengerentúli gyarmatait, különösen a mai Indonézia területét. A jelenlegi monumentális épület 1926-ban nyílt meg az Oosterpark mellett.
Kapcsolódó: Így néz ki ma Ernest Hemingway floridai otthona
Az intézmény azóta fokozatosan eltávolodott a gyarmati nézőponttól, és ma már kifejezetten arra törekszik, hogy kritikusan vizsgálja saját múltját is, és sokkal inkább társadalmi, mint földrajzi kérdések mentén gondolkodjon. A kiállítások gyakran művészeket, aktivistákat, kutatókat és érintett közösségeket is bevonnak a történetmesélésbe.

A múzeum Amszterdam ismert épületei közé tartozik
A múzeum legfontosabb állandó kiállítása az Our Colonial Inheritance, azaz a hollandok gyarmati örökségének megmutatása. A tárlat azt vizsgálja, hogyan alakította a holland gyarmatosítás a mai világot, és hogyan élnek tovább az abból a korszakból örökölt társadalmi struktúrák, előítéletek és kulturális minták napjainkban. A múzeum rendszeresen rendez kortárs művészeti és társadalmi témájú időszaki kiállításokat is.