Június 17. – Gyümölcsöző konyhakert
Júniusban már sok mindent szüretelhetünk, miközben a növények hihetetlen gyorsasággal nőnek. Ebben az időszakban különösen fontos a rendszeres öntözés, a gyomlálás és az időnkénti tápanyag-utánpótlás, például kerti komposzttal vagy szervestrágya-granulátummal. Ebben a hónapban még mindig sok mindent vethetünk: például bokorbabot, céklát, uborkát, mángoldot vagy sütőtököt, de a kapor, a petrezselyem és más fűszernövények is szépen fejlődnek a felmelegedett talajban.
A salátákat folyamatosan szedhetjük, és ha kéthetente újravetjük őket, egész nyáron friss levelek kerülhetnek az asztalra.
A korai burgonyák lassan beérnek, miközben a vöröshagyma és a fokhagyma akkor áll készen a betakarításra, amikor leveleik sárgulni kezdenek.
A nagy nyári melegben különösen fontos az okos öntözés: jobb ritkábban, de alaposabban locsolni, mert így a növények mélyebb gyökérzetet nevelnek és ellenállóbbak lesznek.
Június 21. – Mit tehetünk a meztelencsigák ellen?
A meztelencsigák a nedves, párás helyeket kedvelik legjobban, ezért leggyakrabban esős időben vagy kora reggel találkozhatunk velük a kertben. Érdemes átnézni a kövek, balkonládák és sűrű növények környékét, mert ilyenkor lehet őket a leghatékonyabban összegyűjteni.
A csigák rosszul viselik a száraz felületeket, ezért a veteményes köré szórt fahamu, kávézacc vagy akár grépfrúthéj is segíthet távol tartani őket. Sokan alkalmaznak sörrel töltött csapdákat is, mert a sör illata vonzza a meztelencsigákat. Érdemes olyan növényeket is ültetni a konyhakert közelébe, amelyeket kevésbé kedvelnek, például levendulát, rozmaringot, zsályát vagy fokhagymát.
Ez is érdekelhet: A kert titkos testőre az egyik csiga, amit sokan kártevőnek hisznek
Június 22. – A szobanövények is szeretik a nyarat
A legtöbb szobanövény nagyon hálás azért, ha a nyári hónapokra kikerülhet a teraszra vagy a kert (széltől, erős napsütéstől) védett részére. A friss levegő, a természetes fény és a nyári, magasabb páratartalom sok növénynek kifejezetten jót tesz, ilyenkor gyakran gyorsabban fejlődnek, és szebb, élénkebb leveleket hoznak. Fontos azonban, hogy fokozatosan szoktassuk őket a kinti környezethez, mert a tűző nap könnyen megégetheti a leveleiket.
A monstera, a fikusz, a filodendron, a pálmaliliom, a szobapáfrány és a vitorlavirág félárnyékos helyen érzi magát a legjobban, ahol sok szórt fényt kapnak, de a nap nem éri közvetlenül őket. A nyári eső igazi felfrissülés a szobanövények számára is. Egy zápor finoman lemossa a levelekről a port, növeli a páratartalmat.
TIPP: A legtöbb szobanövény kifejezetten szereti a lágy esővizet, ezzel öntözve sok növény szebb, egészségesebb leveleket hoz majd.
Június 25. – A gyógy- és fűszernövények szürete
Ilyenkor érdemes elkezdeni a nyári szüretet és a szárítást. A citromfű, a menta, az oregánó, a kakukkfű, a rozmaring vagy a levendula ebben az időszakban tartalmazza a legtöbb illóolajat és aromás hatóanyagot. A leveles hajtásokat a legjobb száraz, napos időben levágni, amikor a reggeli harmat már teljesen felszáradt róluk.
A virágokat néhány nappal a teljes virágnyílás után érdemes begyűjteni, míg a leveles növényeket még virágzás előtt vagy annak kezdetén szedjük. A levágott hajtásokat kisebb csokrokba kötve, árnyékos, jól szellőző helyen száríthatjuk, mert a közvetlen napsütés csökkentheti az illóolaj-tartalmukat.
A kisebb levelű növényeket – például a kakukkfüvet vagy az oregánót – tálcákon vékony rétegben kiterítve is száríthatjuk. A megfelelően megszáradt növények könnyen morzsolhatók, aromájuk pedig akár egész télen megőrizhető, ha légmentesen záródó üvegben, fénytől védett helyen tároljuk őket.
TIPP: Nagyobb mennyiségű gyógynövény szárításához praktikusak a többszintes szárítóhálók, amelyekben sok növényt helyezhetünk el szellősen, a cipzáras szintek pedig védik a növényeket a rovaroktól.
Június 29. – Mi kerüljön a komposztálóba, és mi ne?
A jó minőségű komposzt humuszban gazdag, morzsalékos, és kellemes erdeiföld-illata van. A komposztálóba kerülhet például fűnyesedék, lehullott lomb, apróra vágott ágak, zöldség- és gyümölcsmaradék és -héj, kávézacc vagy tojáshéj is, de ne dobjunk bele húsmaradékot, tejterméket, főzőolajat, fényes papírt vagy beteg növényi részeket, mert ezek lassíthatják a komposztálást, vagy fertőzéseket okozhatnak.
Ez is érdekelhet: Tudtad? Ezeket a dolgokat valójában nem szabadna a komposztba tenni
A komposztálóban rengeteg hasznos élőlény dolgozik: baktériumok, gombák, giliszták és apró rovarok alakítják át a szerves hulladékot értékes tápanyaggá. A legjobb helye egy félárnyékos, szélvédett sarokban van, ahol nem szárad ki túl gyorsan.
Paradicsom-kisokos
A paradicsomok most indulnak igazán növekedésnek: érdemes hetente átnézni a töveket, és a hónaljhajtásokat kicsípni, hogy a növény a termésekre koncentráljon. A magasabb fajtákat kötözzük karóhoz vagy támrendszerhez, mert a nyári viharok könnyen letörhetik a hajtásokat. Bár szereti az egyenletes öntözést, a leveleit nem jó sokáig vizesen hagyni, ezért locsoljuk közvetlenül a tövét.
A mulccsal takart talaj tovább őrzi a nedvességet, és a gyomok terjedését is visszaszorítja – jó lehet a szalma, a fűnyesedék vagy a fakéregháncs is. A mellé ültetett bazsalikom gyönyörű, és a paradicsom fejlődésére is jó hatással van.
Illusztráció: Adobe Stock
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!