Hét perc alatt, a nyílt utcán operálta meg a fiatal férfit, akinek azóta már volt alkalma személyesen is megköszönni az életmentő beavatkozását. A sztori sűrű, mint egy Örkény-novella, és bár az élet írta a rövid történetet, süt belőle a költőiség.
Mindig lenyűgöző, ha hivatásának mestere végzi épp a munkáját. Hát nem varázslatos, amikor valaki kezei között szinte magától formálódik meseszép kézműves termék? Amikor valaki tízezres tömeget képes elbájolni csupán a hangjával? Tudás és intuíció szavakkal le nem írható egységet alkot ilyenkor.
Válsághelyzetben ritkán tapasztalni ilyet: a krízis legtöbbször ellene megy a kreativitásnak.
Meg hát nem is olyasmi, aminek a kezelésére magabiztos rutint fejlesztünk ki. Annak viszont, aki nap mint nap életet ment, ez az alapértelmezett beállítás. A mi perspektívánkból székbe tapasztó thriller, felfoghatatlan hőstett, ha valaki egy élet súlyával a nyakában, cseppet sem ideális terepen a világ legtermészetesebb módján teszi a dolgát.

Dr. Dubóczki Zsolt, az Országos Onkológiai Intézet főorvosa
Belülről viszont a flow csodálatos, legtöbbünknek megint csak ritkán adódó élménye lehet ilyen. Flow-ban, elménk egyik legcsodálatosabb működési állapotában az ember elmerül, és szinte feloldódik abban, amit csinál, elolvad a világ, és megszűnnek a kételyek is.
Kapcsolódó: Aki a barátját mentette meg – Beszélgetés Zádor Zsófia orvos-barlangásszal
Abban a biztos tudatban,