Az európai királyi családok tagjai évszázadokon keresztül különböző szerepekre születtek, és ennek szellemében nevelkedtek. Katalinnal nem ez történt: ő először belecsöppent ebbe a világba, majd fokozatosan, a szemünk láttára nőtt fel a feladathoz.
Sorstárs hercegné
Amióta Katalint feleségül vette a trónörökös, a világ úgy tekintett rá, mint a szerencse lányára, akinek közrendűként sikerült a legelőkelőbb famíliába beházasodnia, és akinek annyi a dolga, hogy szép és kedves legyen, cserébe alkalmazottak serege lesi kívánságait a pompás palotákban.
Ahogy teltek az évek, egyre nyilvánvalóbbá vált azonban, hogy nem egy borsószem hercegkisasszony került a királyi családba, hanem egy lojális, fegyelmezett, ugyanakkor nagyon derűs és vagány nő, aki irigység helyett sokkal inkább tiszteletet és szimpátiát váltott ki az alattvalókból. Amikor kiderült a betegsége, a felé irányuló szeretet megsokszorozódott, és azóta ő is nyíltabban kommunikál mindarról, amit fontosnak tart.
Nem véletlen, hogy idei első nyilvános megjelenése az egészségügyhöz kapcsolódott. Januárban váratlanul, előzetes bejelentés nélkül csatlakozott Vilmos herceghez egy londoni kórházban, ahol a brit állami egészségügyi szolgálat dolgozóival és önkénteseivel találkoztak. A látogatás hivatalosan az ő elismerésükről szólt, a jelenlévők számára mégis egy egészen személyes pillanat maradt a legemlékezetesebb.
Ez is érdekelhet: Új könyv tárta fel, mi történt valójában Katalin és Meghan első találkozásán
Amikor egy önkéntes arról beszélt, hogy a kemoterápiára érkező betegek és hozzátartozóik sokszor órákon át ülnek a kezeléseken, Katalin csendesen annyit mondott: „Tudom.”, majd Vilmos felé fordulva hozzátette: „Mi is tudjuk.” Azt is elárulta, hogy a gyógyulásában a kreativitásnak és a természet közelségének is nagyon fontos szerepe volt, és ez nem hivatalos üzenetnek hatott, sokkal inkább egy sorstárs őszinte megnyilvánulásának.
A rákellenes világnapon még nyíltabban fogalmazott; videóüzenetében arról beszélt, hogy aki végigment ezen a folyamaton, az pontosan tudja, hogy a gyógyulás nem egy egyenes út. Vannak benne félelemmel és kimerültséggel teli szakaszok, de olyan pillanatok is, amikor az ember különös erőt, figyelmet és mély emberi kapcsolódást tapasztal meg, és hozzátette: „Szeretném, ha minden érintett tudná: nincs egyedül.”
Elemzők szerint egyértelműen érződik rajta egy újfajta csendes, de szembetűnő személyesség. Március közepén virágot és kézzel írt üzenetet küldött annak a kórháznak, ahol ő maga is kezelést kapott. A nárciszcsokor – Wales nemzeti virága – egyszerre volt köszönet és finom gesztus a jelenleg ott gyógyulók felé: „A Royal Marsden kórház betegeinek és dolgozóinak: a tavasz beköszöntével ezekkel a Scilly-szigetekről érkezett nárciszokkal szeretném elmondani, hogy gondolok mindannyiukra.”
Katalin a jövő királynéja
Amikor még csak együtt jártak Vilmossal – amibe belefért egy-egy szakítás, majd békülés –, a bulvársajtó Katalinra ragasztotta a Waity Katie csúfnevet, arra utalva, hogy csak vár és vár az eljegyzésre. Tizenöt évvel az esküvőjük után már kezd feledésbe merülni ez a név, helyette a „queen in waiting” kifejezést használják, vagyis úgy utalnak rá, mint leendő királynéra. Ezt a képet erősíti az is, hogy a legfontosabb állami eseményeken kiemelt szerep jut neki.
Ez is érdekelhet: Nagyot hibázott a BBC, de végül bocsánatot kért Katalin hercegnétől
Március elején, a Nemzetközösség napja alkalmából rendezett ünnepi istentiszteleten a királyi család legfontosabb tagjai között jelent meg. Ez az egyik legjelentősebb éves állami esemény, ahol minden apró részletnek súlya van. A walesi hercegné mélykék kosztümjéhez olyan gyöngy ékszereket választott, amelyeknek nem pusztán esztétikai, de szimbolikus jelentésük is van.
A gyöngy és gyémánt fülbevaló II. Erzsébet királynő kollekciójából származik, az úgynevezett bahreini gyöngy ékszereket az egykori uralkodó gyakran viselte hivatalos alkalmakkor. A vintage, többsoros gyöngysor ugyanakkor Katalin saját kollekciójának része, így a két ékszer együtt mesél arról a szerepről, amelyet ma betölt: miközben őrzi a hagyományt, a maga képére is alakítja azt.
Egyre több az olyan hivatalos esemény, ahol a család teljes létszámban jelenik meg
Néhány nappal később a nigériai elnök, Bola Ahmed Tinubu és felesége állami látogatásán még egyértelműbben látszott, mennyire fontos helyet foglal el az udvari rendben. Vilmos herceggel együtt ők köszöntötték elsőként az elnöki házaspárt, és a király nevében ők nyitották meg a látogatás hivatalos, ünnepélyes részét. Az ilyen feladat a brit monarchiában sosem puszta formaság, mert azt is mutatja, kik azok, akikre hosszú távon a legnagyobb felelősség hárul. A divatszakértők kiemelték, hogy Katalin zöld ruhája Nigéria nemzeti színeire utalt, vagyis nagyon tudatosan használja az öltözködést a diplomácia finom nyelveként.
Ugyanezt az átgondoltságot lehetett érezni Szent Dávid napján is, amikor Vilmos oldalán walesi nyelven szólt az ünneplőkhöz. Az apró, de nagyon jól eltalált tiszteletadás annak a jele, hogy a walesi hercegi cím számukra nem pusztán rang, hanem büszkén vállalt feladat. Ezt erősítette a februári nyugat-walesi látogatás is, amikor helyi közösségeket, kézművesműhelyeket és hagyományőrző helyszíneket kerestek fel.
Együtt jóban-rosszban
Április 29-én volt tizenöt éve, hogy Vilmos és Katalin a westminsteri apátságban kimondták az igent, és bár azóta szinte az egész világ előtt zajlik az életük, kettejük valódi kapcsolatát mindig szemérmesen őrizték. Nem azért, mert hidegek vagy távolságtartók lennének, hanem mert pontosan tudják, hogy bármilyen egymás iránti megnyilvánulás azonnal hír lenne, és elvonná a fókuszt az adott eseményről, a rendezvény céljáról. Talán éppen ezért olyan beszédes minden apró gesztus, elejtett félmondat, ami árulkodik a házasságukról.
A walesi útjukon az esőben várakozó emberekhez előzetes terv nélkül odaléptek, és jóval tovább maradtak, mint amennyit a protokoll megkívánt volna. A beszámolók szerint együtt hallgatták végig a történeteket, kedélyesen beszélgettek és fogadták az apró ajándékokat.
A rajongók számára ismerős jelenet volt: két ember, akik pontosan tudják, hogyan működjenek, mozogjanak egymás mellett.
A hasonló alkalmakat vizsgáló testbeszédszakértők is többnyire ezt emelik ki, a brit sajtóban gyakran megszólaló Judi James szerint a kapcsolatuk egyik legjellemzőbb vonása az a csendes összhang, ahogyan a nyilvánosság előtt „egymás terét érzékelve” működnek. Katalin gyakran Vilmos hátára vagy karjára helyezi a tenyerét, ami egyszerre biztatás és biztos pont, Vilmos jelenléte pedig mindig sokkal inkább védelmező, semmint uralkodó.
