Magyarországon a vérplazmaadásért járó juttatás nem egy fix, mindenhol azonos összeg, hanem az egyes plazmaközpontok által kialakított költségtérítési és bónuszrendszertől függ. Az, hogy pontosan mennyi pénzt kap valaki, attól is függ, melyik központba megy, első alkalommal ad-e plazmát, illetve éppen milyen akció vagy kampány fut. Egy átlagos plazmaadásért jellemzően 10–18 ezer forint jár, időszakos promóciók során ennél magasabb összegek is előfordulhatnak.
Vonzó a vérplazmaadás, de veszélyt rejt
Ha valaki egy éven keresztül, a jogszabályi kereteket maximálisan kihasználva ad plazmát, akkor a teljes éves juttatás általában 600 ezer és 760 ezer forint között alakulhat. Ahol mi jártunk, ott egyenesen
évi 800 ezer forinttal kecsegtetett a plazmaközpont előtti reklámtábla.
És hogy ez miért lényeges kérdés? Nos, azért, mert míg a véradásért a véradó jelképes ajándékot – vásárlási utalványt – kap, a plazmaadás többeknek keresetkiegészítéssé vált. Sőt, az ország szegényebb részeiben sokak számára ez jelentette a fő bevételi forrást.
A 24.hu-n 2024-ben jelent meg Nagy József riportja, amely bemutatta az észak-borsodi Marcsit, aki az évente megengedett negyvenöt alkalom helyett száznál többször adott plazmát. Ugyanebben a riportban Magyarország egyik legszegényebb települését, Tornanádaskát Plazmafalva néven emlegették, ahol a lakók többsége szintén ebből egészítette ki csekély jövedelmét.
Ez is érdekelhet: Vérplazmaadás – Könnyű zsebpénz, jótékonyság vagy kizsákmányolás?
Igaz, hogy a vérplazma – ha az ember sok vizet iszik és elegendő fehérjét fogyaszt – két-három nap alatt újratermelődik, a túl gyakori plazmaadás mégis komoly egészségügyi kockázatokkal járhat. Az egyik legfontosabb veszély a fehérjehiány, mivel a plazmával együtt létfontosságú fehérjék is távoznak a szervezetből.
Ha a két adás között nincs elég idő a regenerálódásra, a szervezet nem tudja megfelelően pótolni ezeket, ami gyengítheti az immunrendszert.
world blood donation, donor day and save life (Forrás: Getty Images)
Gyakori adás esetén csökkenhet az immunglobulinszint is, ami fogékonyabbá teheti a szervezetet a fertőzésekre. A beavatkozás után jelentkezhet szédülés, hányinger, vérnyomásesés, sőt ájulás is, főleg ha a donor nem iszik elég folyadékot.
A jelentős folyadékvesztés erős fejfájást és dehidratációt is okozhat.
A gyakori szúrás hegesedést idézhet elő a bőrön és a vénákban. A folyadékvesztés miatt a vér átmenetileg besűrűsödhet, ezért trombózishajlam esetén a plazmaadás nem ajánlott.
Miben más, mint a véradás?
De hogyan is történik a plazmaadás, és miért fontos ez a gyógyszergyártók számára? Érdemes tudni, hogy egy átlag felnőttben nagyjából hat liter vér kering. A vérplazma összességében ennek jelentős részét, mintegy felét teszi ki. Magasnak mondható fehérje-összetétele miatt egyfajta tartalékként is szolgál a szervezet számára.
Többféle életmentő készítmény készülhet vérplazmából, kinyerésének leggyakoribb módszere a plazmaferezis. Ilyenkor a donor egy kényelmes székben ül, és a karjába tűt helyeznek, hasonlóan a vérvételhez. A vér steril csőrendszeren keresztül egy gépbe kerül, amely centrifugálással szétválasztja az alkotóelemeit.
Ez is érdekelhet: Vérlazmacsere – a hosszú élet titka vagy csak a gazdagok játékszere?
A plazmát külön gyűjtik, a vörösvértesteket és más sejtes elemeket pedig visszajuttatják a donor testébe. Emiatt a szervezetet kisebb terhelés éri, mint teljes véradáskor, és ezért is lehet gyakrabban plazmát adni. Egy alkalom általában harminc-negyvenöt percig tart. A levett plazmamennyiség testsúlytól függ, általában hat-nyolc deciliter.
Mindkét esetben szigorú egészségügyi ellenőrzés előzi meg az adást. Megmérik a vérnyomást, a hemoglobinszintet, és kérdőívet kell kitölteni az egészségi állapotról. A levett plazmát minden esetben bevizsgálják, hogy biztonságos legyen a felhasználása.
A főiskolás és a vállalkozó
Az egyik budapesti központ előtt szólítom meg Gábort. A huszonegy éves főiskolás nem titkolja, hogy nem szívjóságból készül benyitni a váróterembe.
