A programot dr. Németh Tündével közösen alapította, és ma egy sokszakmás, huszonöt fős csapat dolgozik azon, hogy évente több ezer család kapjon időben és összehangolt segítséget a János-kórházban, az egész ország területéről. A professzort a nemzetközi nőnap alkalmából kérdeztük.
Hogyan ünnepli a nőnapot?
A munkahelyemen minden bizonnyal idén is köszöntjük a kolléganőket. Otthon pedig a család nőtagjai kapnak virágot. Számomra ez azért is személyes ünnep, mert a névnapom közel esik a nőnaphoz, így mindig összekapcsolódik a kettő.
Mit ünnepeljünk a nőnapon 2026-ban?
Szerintem a nőnap fontos és érdemes ünnep. Ugyanakkor számomra ezek a kérdések nem csak egyetlen napról szólnak: az év minden napján jelen vannak az orvosi munkában. Azt gondolom, léteznek biológiai különbségek a férfiak és a nők között, és ezt fontos figyelembe venni. Orvosi szempontból például bizonyos betegségtípusok, problémák vagy szűrések másként érintik a nőket, mint a férfiakat.
Gondoljunk csak a csontok egészségére, a táplálkozás jelentőségére, vagy az úgynevezett reproduktív egészségre, amelynek megőrzése kiemelten fontos. És itt érdemes egy dolgot tisztázni: a reproduktív egészség nem csupán a gyermekvállalás kérdése.
A fogamzóképes korban fennálló hormonális állapot hosszú távon is hatással van az élet későbbi szakaszaira – például a menopauza utáni időszakra. Ma már egyre világosabban látjuk, hogy ezek az életszakaszok összefüggnek. A fiatalkorban jelentkező menstruációs zavar vagy visszatérő rossz közérzet például befolyásolhatja azt is, hogy valaki milyen állapotban éri el a menopauzát – sőt, akár későbbi kockázatokat is.
Bizonyos betegségek – például a depresszió – gyakrabban fordulnak elő nőknél. Az Alzheimer-típusú demencia is nagyobb arányban érinti őket, és az öngyilkossági kísérletek száma is magasabb a körükben. Ezek mind olyan orvosi vonatkozások, amelyek indokolják, hogy külön figyelmet szenteljünk a nők egészségének.
Ez is érdekelhet: Túl sok a babafotó a közösségi médiában? Komoly problémát jelezhet
Ugyanakkor fontos különválasztani a biológiai és a társadalmi nemet: a kettő nem ugyanaz, még ha sok ponton össze is érnek. A nők például hagyományosan erős szerepet töltenek be a kapcsolati hálók építésében, és bizonyos helyzetekre gyakran érzékenyebben, más módon reagálnak, mint a férfiak – de ez nem jelenti azt, hogy a szerepeket mereven el kellene választani egymástól.
A női jogok kérdése szintén alapvető fontosságú. Mindig hangsúlyozom a női jogvédelem jelentőségét. Ugyanakkor a konstruktív emancipációban hiszek: nem azért kell jogokat biztosítani valakinek, mert nő vagy férfi, hanem azért, mert ember. Azonos megítélés és azonos méltóság illet meg mindenkit.
A közelmúltban az Oláh Gusztáv-életműdíjjal ismerte el munkásságát a Magyar Pszichiátriai Társaság.
Nagy megtiszteltetés volt. Az egész pályám szempontjából sokat jelent, hogy orvoscsaládból jövök: a nagyszüleim is azok voltak, és édesapám is ezt a hivatást választotta. Érdekes volt az út, hogyan kerültem a nőgyógyászati határterület közelébe, majd a baba-mama-papa programba. Ebben meghatározó volt a családterápiás hátterem. Pályám egyik fontos állomása a Kútvölgyi kórház volt, ahol fiatal pszichiáterként a nőgyógyászati osztály konzíliáriusaként dolgoztam.
Ott kezdtem el intenzíven foglalkozni a szülés körüli és szülés utáni pszichés állapotokkal – akkoriban még nem létezett erre kiépített rendszer. Vannak olyan betegeim, akikkel már onnantól kezdve tartjuk a kapcsolatot, és azóta sem kerültek kórházba, mégis végig tudtuk kísérni az életútjukat. Olyan is volt, akivel csupán egyetlen alkalommal találkoztam, majd tíz év múlva visszatért, és elmondta, hogy az az egy beszélgetés fordulópontot jelentett az életében.
Ez is érdekelhet: Katalin hercegné is így szült – de mi az a hipnoszülés, és hogyan segíthet az anyáknak?
Ezek azok a pillanatok, amelyek ennek a hivatásnak az igazi szépségét adják. Az életművem egyik fontos állomása most az, hogy a perinatális időszak mentális megbetegedéseivel kapcsolatos szakmai irányelveink második része is megjelenik a közeljövőben. Ezek nem magányos munkák: a baba-mama-papa teammel és sok társszakmával együtt készültek.
Az első rész már napvilágot látott, a második pedig egy nagyon gyakorlati kérdésben segít eligazodni: hogyan lehet biztonságosan gyógyszert alkalmazni akkor, amikor egy édesanya várandósságra készül, amikor már várandós, a szülés utáni időszakban, vagy akár a szoptatás idején is – úgy, hogy közben az alapbetegség se újuljon ki.
Sokan azonban teljesen gyógyszerellenesek.
Például ha egy várandós nő gyógyszert szed egy alapbetegség – mondjuk, depresszió, pánikbetegség – miatt, akkor nem az a megoldás, hogy ijedtében azonnal abbahagyja. Ez sokszor éppen a legrosszabb döntés lenne. Ilyenkor orvossal kell konzultálni, és ha szükséges, megfelelően átállítani a terápiát.
Elméletben hajlamosak vagyunk a várandósságot csak idilli, „minden szép és jó” állapotnak gondolni. A biológiai valóság azonban ennél jóval összetettebb. A várandósság alatt jelentős hormonális változások zajlanak a szervezetben – bizonyos hormonok koncentrációja tíz- vagy akár százezerszeresére emelkedik. Ez komoly megterhelést jelent a szervezet számára. A stressz önmagában nem feltétlenül negatív, hiszen segíti az alkalmazkodást és a fejlődést.
A nőknél a szülés utáni depresszió előfordulási aránya világszerte tizenkét–huszonöt százalék között mozog – mondja Dr. Kurimay Tamás pszichiáter (Illusztráció: Getty Images)
Ugyanakkor ha valaki genetikailag érzékenyebb, akkor ezek a hormonális változások kiválthatnak különböző testi vagy lelki zavarokat. És érdemes azt is látni, hogy a női hormonális változások nem csak a várandósság idején lehetnek ilyen erőteljesek. Ilyen például a menstruáció körüli hangulatzavar, a premenstruációs diszfóriás zavar, amely erős hangulatingadozással, szorongással, ingerlékenységgel, alvászavarral és negatív gondolatokkal járhat. Ez egy kifejezetten megterhelő állapot.
Ez is érdekelhet: Az anyává válás napja – a gyermekágy mint tabu
Egy férfi meg tudja ezt érteni? Át tudja érezni?
Ma már kutatott terület, hogy a partner várandóssága a férfiak mentális állapotára is hatással van. Bizonyos lelki zavarok gyakoribbá válnak a várandósság idején, mint egyébként. A szülést követően pedig a férfiaknál is emelkedik a depresszió aránya. A nőknél a szülés utáni depresszió előfordulási aránya világszerte tizenkét–huszonöt százalék között mozog.
Ez azt jelenti, hogy legalább minden tizedik nő depressziós lesz a szülést követően. Magyarországon ez évente körülbelül tízezer kismamát érint. A férfiaknál a szülést követő depresszió aránya öt-hét százalék körül van, ami szintén magasabb, mint az adott életkorban egyébként várható lenne.
