A szülés körüli depresszió előfordulása világszerte 8–25 százalék között mozog, és Magyarországon is hasonló arányok figyelhetők meg: nálunk nagyjából 12–15 százalék, azaz évente körülbelül tízezer kis­mama érintett. 

– Nem minden esetben szükséges kórházi kezelés, de fontos, hogy az érintett kismamák megfelelő ellátáshoz jussanak – mondja prof. dr. ­Kurimay Tamás pszichiáter, a Szent János Kórház Budai Családközpontú Lelki Egészség Centrumának osztályvezető főorvosa. – Lényeges, hogy időben felismerjük a problémát. Sok édesanya fél beszélni erről, vagy nem tudja azonosítani magán a tüneteket, ezért kiemelten fontos a diagnosztikában a környezet és az egészségügyi szakemberek szerepe.

Meglóduló hormonok

A depresszió – különösen a major depresszió (súlyos depresszió – a szerk.) – világszerte az egyik legnagyobb betegségterhet jelentő mentális állapot. Ha egy teljes életutat vizsgálunk, száz ember közül körülbelül tizenöt személynél alakul ki major depresszió élete során.

A major depresszió legalább két hétig tartó állapot, amelyet a következők jellemeznek: tartós lehangoltság, kedvtelenség, szorongás, alvászavarok (túl sok vagy túl kevés alvás), étvágytalanság vagy túlzott evés, energiaszegénység, az öröm képességének elvesztése. Jellemzők lehetnek a negatív gondolatok, fokozott öngyilkossági kockázat. A főorvos szerint a kérdés az, hogy a szülés utáni depresszió egy már korábban meglévő, de addig lappangó depresszió felszínre kerülése, vagy egy önálló, elsődlegesen a várandósság és a szülés következményeként kialakuló depressziós állapot. Bár erre nincs egyértelmű válasz, az biztos, hogy a várandósság alatti depresszió ritkábban fordul elő, mint a szülés utáni, és általában kevésbé súlyos.

– A jelenlegi tudásunk szerint a hormonális változásoknak jelentős szerepük van a szülés utáni depresszió kialakulásában – mondja dr. Kurimay Tamás. – A várandósság biológiailag is komoly kihívást jelent a szervezet számára, hiszen a hormonháztartás alapvetően megváltozik. Ezek a változások pedig hozzájárulhatnak a depressziós tünetek megjelenéséhez a szülés után.

Már a várandósság alatt is érdemes figyelni a mentális egészségre, különösen azoknál, akiknek a múltjában szerepel mentális betegség. A várandósság és a szülés életciklusváltásnak számít, amelyhez mind a testnek, mind a személyiségnek és a környezetnek alkalmazkodnia kell. Az új élethelyzet önmagában is érzelmi megterhelést jelenthet, amely növeli a depresszió kialakulásának esélyét. Mindezek miatt fontos a tudatos felkészülés.

Szuperanyák és belső monológok

A társadalom és a média gyakran tökéletes, idealizált várandósságot és anyaságot közvetít, ami ártalmas lehet. Az üzenet azt sugallja, hogy egy „jó anya” nem lehet fáradt vagy kimerült, nem szabad sírnia vagy bizonytalannak lennie, azonnal tudnia kell mindent a baba ellátásáról, és soha nem hibázhat.

– Ez az irreális elvárás azonban szorongást és akár depressziót is kiválthat – mondja a professzor. – Az anyák többsége nem „szu­peranya”, és nem is kell tökéletesnek lennie – az „elég jó anya” is megfelelő. Ha a környezet, a média és a társadalom ezt az elérhetetlen mintát közvetíti, sok anyában alakulhat ki az az érzés, hogy nem elég jó, nem képes ellátni a gyermekét, ami önértékelési zavarokhoz, önvádláshoz és akár depresszióhoz is vezethet.

Egy friss, három kontinensen végzett kutatás kimutatta, hogy a szülés utáni depresszióban szenvedő kismamák világszerte nagyon hasonló gondolatokat fogalmaznak meg: „Nem tudom ellátni a gyerekemet.” „Nem vagyok elég jó anya. „Nem fogom tudni szoptatni a babát.” Ezek a gondolatok félelmekhez és szorongáshoz vezetnek, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. A szülés körüli mentális betegségek nemcsak az anyát érintik, hanem a család egészére hatással vannak. Ezért nagyon fontos, hogy tabumentesen beszéljünk ezekről, megfelelő támogatást kapjanak az érintettek, és a környezet felismerje a jeleket.

Ismerjük fel a jeleit

A szülés utáni depresszió általában a szülés utáni első hat hétben alakul ki, de akár az egy éven belül jelentkező depressziót is ide soroljuk. Ez egy kezelést igénylő állapot, amelyre többféle terápiás lehetőség létezik. Bizonyos anti­depresszánsok mellett a szoptatás kis kockázattal folytatható, de ha súlyosabb az állapot, és gyógyszeres kezelést igényel, előfordulhat, hogy nem javasolt. A pszichoterápia az elsődleges kezelési mód, és ha lehet, először ezt alkalmazzák gyógyszeres kezelés helyett.