Az asszisztens kijött a váróba, és azt mondta, hogy Füles. Akkor ő a következő. 

A váróban sokan voltak, ünnep előtti napok, és ez egy olyan hely, ahol nem aranyáron van a beugró az orvoshoz, csak azért kell fizetni, amit tényleg megcsinálnak. 

Füles, mondta megint, de senki nem mozdult, végül egy bácsi, ölében egy kutyával, felállt. Először úgy tűnt, mintha mindketten rosszul hallanának, a kutya is, és a bácsi is, mert egyik sem reagált a megszólításra, holott a kutya olyan, hogy már az első hangra hegyezi a fülét, hogy én kerültem sorra. 

A bácsi odament az asszisztenshez, köszönt, és azt mondta, Füge.

A kutyának a neve Füge.

Bocsánat, mondta az asszisztens, és beengedte a beteget.  A váróban arról gondolkodtak a gazdák, hogy melyik kis társnak mi lehet a baja, és hogy nem olyan-e itt lenni, mintha egy vegyifegyver-gyárban tennének látogatást, ahol a legádázabb vírusok leselkednek az arra járókra. 

A bácsi sokáig volt bent. Mondták neki, hogy kell vérvétel és röntgen, akkor meg lehet állapítani, hogy mitől van az a nehézkes légzés. Van-e bármi más oka, mint az öregség? Az orvos kikísérte, és mondta, hogy a bal oldali lebenyen van a daganat. 

De ez még nem azt jelenti, hogy… mondta a bácsi, hogy ebből még nem lehet egyértelműen kimondani, hogy rák? 

Az orvos kedvesen, de határozottan mondta, arra kell készülni, amit nem lehet kimondani, mert a jobb kimenetel a ritkább.

Ha nincs áttét, mondja, meg lehet műteni. És felsorolta, hogy a műtétet megelőzően milyen vizsgálatokra lesz szükség, és akkor ott van még a műtét, és szerencsés esetben az utó­kezelés. 

A bácsi magában számolt, még tudott, bár a bevételei messze alatta voltak annak, amibe a kutya kezelése kerül, most így a felsorolás után, de. De ­számolt.

Köszönöm szépen, mondta, szinte szolgalelkűen,­ sokkal kiszolgáltatottabbnak érezte magát, mint amikor érkezett, és még bízhatott a jobb kimenetelben. Összetörten, félénken köszönt el, hogy majd megbeszéli a családdal, úgyis karácsony jön, mindenki ott lesz. Nem valószínű, hogy adnának ennyi pénz egy ilyen öreg és beteg kutyára, aminek az élete így is, mármint a műtéttel együtt is kétséges, s ha életben marad, akkor is csak pár éve van hátra. 

Ment az utcán. 

Füge, mondta, mikor a kutya megállt. Gyere! 

Tizennégy éve, mikor vették, akkor még teljesen más volt minden, mert