A téli hideggel dacolva virágos szoknyában, nagy mosollyal az arcán érkezik meg Lebovics Eszter a Páva utcai zsinagógához. Azért itt találkozunk, mert egy szívének kedves helyet szeretett volna először megmutatni nekünk: férjével, Konráddal nyolc éve itt tartották az esküvőjüket. Eszter vallásosságára mindössze abból következtethetnénk, hogy a fejét egy modern csipkés kendővel fedi be, hiszen a hagyományokat tartó zsidó nők haját a házasságkötésük után csak a férjük láthatja. Egy ortodox nő még otthon is kendőt vagy parókát visel.

– Amúgy egy vallási szabályt két zsidó általában háromféleképpen tart be – mondja nevetve Eszter. – A különböző közösségek tagjai nagyjából egyformán gondolkodnak a tórai parancsolatokról, de sokan egyéni szinten is eltérően, vagy egyáltalán nem tartják a hagyományt.

A gyönyörű Páva utcai zsinagóga a vele szinte egybeépült Holo­kauszt Emlékközpont része. Ma már inkább kulturális események helyszíne, így Eszterék nem ide, hanem az otthonukhoz közelebbi, kisebb zsinagógába járnak. Ennek praktikus oka az is, hogy szombaton nem szabad járművel utazniuk.

– A nőkre sokkal kevesebb vallási szabály vonatkozik, mint a férfiakra, nekünk nem is kötelező zsinagógába járni. Én általában szombat délelőtt megyek meghallgatni a tóraolvasást, ha épp nem a tanulószobában kártyázom a gyerekekkel…

Ismerni a gyökereket

Magyarországon sokkal nehezebb tartani a vallást – árulja el kísérőnk –, mint, mondjuk, Belgium, Amerika vagy Ausztrália egyes városaiban. Ha például nem jut ideje a hagyományos barheszeket (fonott kalácsokat) megsütni péntek estére, akkor csak a város másik végében tudja beszerezni egy kóser pékségben. Két barhesz pedig mindenképp kell, mert ezeket összeérintve mondható csak el rá az áldás, amellyel indul a szombat, azaz a sabbát, a pihenés, a megszentelt idő és az istennel való kapcsolat napja.

Eszter különleges karika fülbevalójára azonnal felfigyeltem, elmeséli, hogy a mintázata héberül az „Izrael népe él!” mondást formálja.

– A hébertudásomon lenne még mit javítani, de két tevéért biztos nem tudnának eladni – vallja be mosolyogva. – Egyébként Kelet-­Európában sokak ugyan értik a héber imakönyvet, de ez nem jelenti azt, hogy beszélik is a nyelvet.

A zsidóságban mindig is rendkívül fontos volt az oktatás, a nők és a férfiak képzésére egyaránt nagy hangsúlyt fektetnek. Eszternek egy gyermeke van, hat és fél éves, ő nem vallásos általános iskolába jár – ez is egyéni választás. Kislánya a családon és a zsinagógán kívül vasárnaponként egy gyerekeknek szóló foglalkozáson is sokat tanul a zsidó tradíciókról.

Eszter vallásos hagyománytisztelőnek nevezi magát. A dédszülei még ortodoxként éltek, a nagyszülei a második világháború után anyai ágon már nem tartották szigorúan­ a vallást, apai ágon viszont igen. A szüleivel csak zsidó ünnepeket ültek meg, de néhány szabályhoz lazábban álltak.

– Aki a zsidó hagyományok minden részét megéli, annak sem nehézség ez, hanem öröm – folytatja kifelé menet –, mert a micvák (parancsolatok) a család melegéhez, a közösség erejéhez és a nemzedékeken átívelő hagyományok folytonosságához kapcsolják. Számomra nagyon jóleső érzés, hogy ismerem a gyökereimet. Sokaknak ez nem adatik meg.

A vallásunk emberi oldalát nagyon közel érzem magamhoz.

A tikkun olam nagyon fontos fogalom a zsidóságban, a világ önzetlen jobbátételét jelenti. Én is igyekszem ebből kivenni a részem. Minden hónapban adományozok, illetve – ma Magyarországon szinte egyedüliként – zsidó társkereséssel foglalkozom, egyelőre önkéntes alapon. Egyébként egy kis cég pénzügyi vezetőjeként dolgozom, ahol tolerálják, hogy péntekenként el kell mennem hamarabb, és nagyünnepeken veszem ki a szabadságomat.

A Páva utcai zsinagógát is megcsodáltuk

Bizalom és titoktartás

A második helyszínünk a Sejna ­Fashion ruhaüzlet az Óbudai Zsinagóga emeletén, amit Köves Slomó rabbi felesége, Dvora hozott létre, hogy megkönnyítse a vallásos zsidó nők ruhaválasztását. Öltözködésüket a visszafogottság és a szemérmesség, azon belül is három szabály határozza meg: nem látszódhat ki a kulcscsont, a térd és a könyök, illetve nadrágban nem járhatnak.

– Vásárolhatunk bármilyen üzletben – fűzi hozzá Eszter, akit ide elkísért a barátnője, Désiné Vadas Anna is –, de elég nehéz megfelelő darabokat találni, sajnos sokszor ott kell hagynom, ami tetszik. Igaz, aláöltözetekkel, harisnyával lehet „trükközni”.

Visszafogott, nőies, divatos darabok lógnak a vállfákon, igazából magamnak is könnyen tudnék közülük választani. Kaphatók fejkendők és parókák is – ezek egyrészt jelzések a férfiak felé, hogy miként tekintsenek egy házas nőre.

Másrészt a házas nőt is emlékeztetik a családi állapotára. Strandra alkalmas szettet ugyancsak kínálnak, ami UV-szűrős, bokáig érő leggingsből és egy hosszú ujjú ruhából áll. Eszter körme mindig színes – mutatja, mert a körömfestés abszolút nem tiltott. Piros ruhát viszont nem találunk a boltban, mert a hagyomány szerint ez túl figyelemfelkeltő, ezért a szín csak a kiegészítőkben jelenhet meg.

Miközben a belváros és a kóser élelmiszerbolt felé tartunk, Esztert a matchmaking tevékenységéről kérdezem.

– A házasságközvetítő munka alapja a bizalom és a titoktartás – kezdi. – Sádchen az lehet, akit elfogad a közösség. Eleinte csak ismerősök kérdezgettek, tudnék-e valakit ajánlani a lányuknak vagy a barátnőjüknek. Úgy éreztem, hogy talán van érzékem hozzá, így beleástam magam a szakmába, beszélgettem a „nagy öregekkel”, és lassan zsidó társközvetítővé váltam.

Érdekes, hogy majdnem egyenlő arányban jelentkeznek nálam nők és férfiak, sokan külföldről is. Benne vagyok egy nemzetközi online rendszer fejlesztésében, amelynek célja, hogy minél többen megtalálják a bashertjüket, a lelki társukat, akivel elindulhatnak a közös úton.

Kapcsolódó: A budapesti zsidó közösség egykor elismert sádchenjével, vagyis házasságközvetítőjével, Györgyi asszonnyal 2020-ban beszélgettünk

– Nálunk úgy tartják, hogy egy kapcsolatban mindkét félnek alakulnia kell, időnként meghajolni a másik előtt, ahogy a barhesz fonatai is hajladoznak és összekapcsolódnak – teszi hozzá Anna.

A zsidó vallásban egyébként engedélyezett a válás, és még az ortodoxok között is lehet nemet mondani egy lánykérésnél.