Védhetetlen szavait a politikus nem sokáig védte: két nappal később bocsánatot kért, amit aztán meg is ismételt – nagyon helyesen. Nem elegáns ugyanis, ha az erős a gyengébbe harap. Márpedig a magyar romák határozottan nem a társadalom legerősebb szelete. Mind a munkaerőpiacon, mind az oktatásban a periférián találjuk őket. Elég csak a KSH azon adatait idézni, ahol a cigányok nyolcvan százaléka legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik, szemben a nem cigányok kevesebb mint húsz százalékával.
A munka világában is leginkább közmunkára számíthatnak. Sokszor az az ember érzése, hogy ennek a társadalmi rétegnek elengedték a kezét. Jártam én is szegregátumokban – olvashattak is róla ezeken az oldalakon –, ahol sokak számára elképzelhetetlen nyomorban tengődnek a roma családok. Azt sem érdemes elhallgatni, hogy vannak olyan nem cigány rétegek is, akik szintén a kilátástalanságba csúsznak, egyre gyorsuló ütemben: a szegénység tehát nem etnikai probléma.
Valamit kezdeni kellene velük…
Valamit kellene kezdeni velük – csakhogy a politikai rendszerek négyéves ciklusra vannak berendezkedve. Az pedig, hogy az esélyteleneknek esélyt adjunk, lényegesen több időt igényel. Több pénzt és több munkát. A változás pedig lassú, és nem látványos.
Kapcoslódó: Kvíz – Ismered a roma jövevényszavak jelentését?
Vannak persze helyek, ahol civilek évtizedek óta, saját maguk által kidolgozott program alapján segítenek a szegregátumokban. A Nők Lapja járt ott is. Az ózdi Van Helyed Alapítvány vagy a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány csodát művel a maga kicsiny körzetében, és hatalmas eredményeket ér el a hátrányos helyzetű gyerekekkel és családokkal. Csakhogy ez nemcsak az alapítványok dolga lenne, hanem mindannyiunk közös ügye.
Az 1971-es I. Roma Világkongresszus óta ez a romák zászlaja
„Mit aggodalmaskodsz? Szép családod van, jól vagytok, minek foglalkozol másokkal?” – kérdezte egy ismerősöm egyszer. Hosszan kellett magyaráznom, hogy attól, hogy bár mi jól vagyunk, mások viszont rosszul – az mindenkire kihat. Magyarország államformája köztársaság. Ami azt jelenti: hogy milyen a hazánk, mennyire eredményes az ország, az rajtunk is múlt, és rajtunk is múlik. Közünk van ahhoz, hova és meddig jutottunk. Közünk van ahhoz, melyik politikusunk mit mond.
