Budapestről mindössze két óra a repülőút oda, ahol a gasztronómia elsőrangú, ráadásul vitán felül áll a munka-magánélet egyensúlya. Egy hétvége alatt nem sikerült minden titkot megfejtenem, de tény, hogy az olykor mostoha időjárás ellenére folyamatosan azt éreztem, hogy itt tudnék élni.

A helyiekre nagyon jó ránézni, és nem (pusztán) azért, mert szőke félistenek, hanem mert sugárzik róluk a nyugalom, erőfeszítés nélkül jólöltözöttek, és hozzá sportosak, ráérősek. Minden tiszta, rendezett, és tényleg működik, így néhány óra után könnyű belelazulni ebbe a jóllétbe.

Bemelegítés jelképekkel

Koppenhágában szükség van némi rugalmasságra, mert az időjárás meg tudja tréfálni az embert: ha elkezd szakadni az eső, akkor bizony muszáj fedett helyre menni, a szabadtéri programokhoz pedig érdemes várni arra, míg kiderül.

A város legfőbb jelképe, a Kis hableány szobra nálam több szempontból is hátrányból indult. Először is annak ellenére, hogy tisztelem és értékelem Hans Christian Andersen munkásságát, a meséi gyerekkoromban nyomasztóan hatottak rám, és ez az érzés felnőttkoromra is elkísért. A tartózkodásomat fokozta, hogy rengeteg utazási influenszer szerint a szobor túl kicsi, semmi különös nincs rajta, és elviselhetetlen a tömeg, így nem is éri meg elzarándokolni az øresundi promenádra.

A helyszínre megérkezve azonban revidiáltam a nézeteimet. Andersen mesehősének bronzba öntött mása nagyon megérintett. Valóban nem nagy, de elképesztően kecses, az arca éteri, és remekül tükrözi a mesében megrajzolt hableány finomságát. Edvard Eriksen dán–izlandi művész alkotta a szobrot, amelynek költségeit­ a Carlsberg sörgyár alapítójának fia, Carl Jacobsen állta.

A város egyik legfőbb jelképe a Kis hableány szobra

A Rundetårn – magyarul „kerek torony”, de helyesebb lenne a csavarodó torony – 1642-ben készült el IV. Keresztély dán király megrendelésére. A 36 méter magas, 15 méter átmérőjű toronyban nincs lépcső, helyette egy 5,6 méter széles „csigafolyosó” vezet fel a tetőn lévő kilátóhoz. Amikor I. Péter orosz cár 1716-ban Koppenhágában járt, fellovagolt a torony tetejére, felesége pedig négyes fogaton követte.

Felfelé kaptatva nagyjából félúton megpihenhetünk az egykori egyetemi könyvtárban, amely ma kiállítóteremként szolgál, és a hatalmas térben rendszeresen tartanak koncerteket is. Tetszett az a terem, ahol a toronyban egykor kialakított obszervatórium történetébe nyerhettünk bepillantást, illetve a tetőterasz, ahonnan körpanoráma nyílik a városra.

Királyi bánásmód

Mielőtt Dániába utaztunk, nem sokat tudtam az ország történelméről, és ahogy elkezdtem felzárkózni, hamar világos lett, hogy ha egy hősük nevét meg kell jegyeznem, akkor az csakis IV. Keresztély lehet: ő volt a dánok Mátyás királya, az okos, sikeres, alattvalói körében népszerű reneszánsz uralkodó. (Jó szívvel ajánlom Rose Tremain Zene és csend című regényét, amely fantasztikus érzékenységgel ragadja meg ezt a kort, a király személyiségét és az egykori dán udvar hétköznapjait.)

A Rosenborg kastély kívül-belül csodákat rejt (Fotó: Getty Images)

A koppenhágai Rosenborg kastélyt IV. Keresztély király építtette 1606 és 1624 között nyári rezidenciaként, a korra jellemző holland reneszánsz stílusban, és hamar a kedvenc tartózkodási helye lett. Falai között számos fontos történelmi esemény zajlott, 1710-ig szolgált királyi lakóhelyként, jelenleg múzeum, és a dán királyi gyűjtemény részeként négyszáz év uralkodói történelmét mutatja be.

A földszinten a IV. Keresztély életéhez kapcsolódó szobák láthatók, köztük a király dolgozószobája és halálának helyszíne, hálókamrája, de megnézhettük a vécéjét és a hálóruháját is. Az emeleteken a későbbi uralkodókhoz kötődő termek sorakoznak: V. Keresztély versailles-i stílusú tükörszalonja, VI. Keresztély Nagy Sándort idéző terme, illetve VII. Frigyes szobája, ahol 1849-ben aláírta Dánia első alkotmányát.

A legfelső szinten található a híres lovagterem, ahol a narválagyarakkal díszített trónt három ezüst oroszlán őrzi, a falakat pedig a dán győzelmeket megörökítő hatalmas szőttesek borítják.

(Rajongok a falikárpitokért, ábrázoljanak erdei tájat, nimfákat, szerelmespárokat, vadászatot, történelmi eseményeket. Itt új műfajjal ismerkedtem meg, a tengeri csatát bemutató faliszőnyeggel: hatalmas méretű kárpitokon rengeteg, dán zászlóval díszített hajó jön-megy.) A királyi kincstár a pincében kapott helyet, itt őrzik a dán koronázási ékszereket, mindenféle koronákat és kardokat, valamint temérdek ékszert, dísztárgyakat, ezek egy részét a mai napig használja a királyi család.

A kastély mellett található a Kongens Have, vagyis a király kertje, amelyet IV. Keresztély parancsára alakítottak ki. A tizenkét hektáros zöld terület eredetileg egyszerre volt díszkert és konyhakert, amely gyümölcsökkel, fűszerekkel, zöldségekkel látta el a királyi udvart. A park az évszázadok során sokat változott: a korai reneszánsz elrendezést a 17. század közepén felfedezett rajzok alapján ismerjük, de később barokk jellegű labirintusrendszert is kialakítottak benne. Napsütésben manapság egyformán jó választás kisgyerekes családoknak és pároknak is.