A karácsonyi mesedömping üde színfoltja a csoffadt uborkára hasonlító, sovány, de pocakos, megrögzött karácsonygyűlölő Grincs. Hozzánk, magyarokhoz szélesebb körben a huszonöt évvel ezelőtt, Jim Carrey főszereplésével készült film juttatta el a mogorva manót, a legfiatalabb generáció pedig a 2018-as animációs filmből ismerheti.
Ez utóbbi eredeti verziójában Benedict Cumberbatch adja Grincs hangját, a magyar szinkron pedig ezúttal is kiváló, Nagy Ervinnek köszönhetően. Ez lett minden idők legsikeresebb ünnepi filmje, letaszítva a trónról a Reszkessetek, betörők! című klasszikust, amely 1990 óta megingathatatlanul birtokolta ezt a címet.
Egy szívmelengető történet
Grincs, a barlangjában magányosan élő, csúnyácska szörny teljes szívéből utálja a karácsonyt, és mindent, ami az ünneppel kapcsolatos: az énekszót, a díszítést, a vidáman készülődő családokat. Pechjére éppen Kifalva mellett lakik, ahol ez a legfontosabb ünnep az egész évben. Egyszer csak úgy dönt, hogy ellopja a karácsonyt: hatalmas szánt épít, mikulásnak öltözik, és titokban begyűjti az összes karácsonyfát, az alattuk várakozó ajándékokkal együtt, de még az égőket és a dekorációkat is.
Jim Carrey brillírozott Grincs szerepében
Terve azonban kudarcot vall, mert Kifalva lakói ajándékok nélkül is boldogan ünnepelnek – a karácsony szelleme ugyanis nem a tárgyakban, hanem a szívekben lakozik. A mogorva Grincsről pedig kiderül, hogy nem is olyan gonosz, mint amilyennek látszik.
A How the Grinch Stole Christmas! című könyv 1957-ben jelent meg az Egyesült Államokban. Szerzője a német származású amerikai Theodor Seuss Geisel, aki Dr. Seuss írói néven több mint hatvan könyvet írt és illusztrált. (Az amerikaiak doktor zúsznak mondják a nevét, ő maga németesen szojsznak ejtette.)
Magyarra Tandori Dezső fordította a könyvet, 2000-ben jelent meg a Hogyan lopta el a Görcs a karácsonyt, amelyet idén megújított verzióban adtak ki A Grincs címmel. Ez a kötet is hozza a Dr. Seuss-szövegek jellegzetességeit: rövid, ritmikus, rímes sorok, amelyeknek ütemességét különösen a legkisebb gyerekek élvezik. Az illusztrációk itt egyenértékűek a szöveggel, a rajzokat a grafikusként és karikaturistaként is dolgozó Geisel maga készítette, mint ahogy a többi könyve esetében is.
Kitárul egy univerzum
Én kerülőúton jutottam el a világ egyik leghíresebb gyerekkönyvírójához. Bár a Grincs is ott lebegett a tudatalattimban, valójában egy Netflix-sorozat volt az, amely teljesen berántott Dr. Seuss univerzumába. A Zöld sonka és zöld tojás című animációs sorozatra a gyerekeim akadtak rá a tévé keresőjében, de én sokáig csak a háttérből hallgatóztam és – bevallom – szörnyülködtem.
Fura lények hemzsegtek a képernyőn, és totális káosznak tűnt az egész. Aztán egyszer leültem, és végignéztem egy részt. Beszippantott. Állatszerű lények emberi tulajdonságokkal, mindenféle vicces mozgó-repülő-emelő szerkezetek, szójátékok, pörgő párbeszédek, remek zene, és humor, irónia, sziporkák.
Tipikusan az a történet, amelyet a felnőttek ugyanúgy tudnak élvezni, mint a gyerekek, csak más miatt.
Csupa aktuális kérdést jár körbe: barátság, szülő-gyerek kapcsolat, mostohaapa-szerep, tolerancia, de még egy Rómeó és Júlia parafrázis is megjelenik, amikor két ellenséges néphez tartozó fiatal szeret egymásba.
Theodor Seuss Geisel alkotás közben
Számomra innen egyenes út vezetett a magyarul megjelent Dr. Seuss-könyvek megvásárlásához. A Tandori-féle Grincs-könyv után Szabó T. Annának köszönhetjük a további fordításokat: Kalapos Macska, Ha lenne egy cirkuszom, Zöld sonkás tojás, Kell egy kedvenc, Rókamóka. Félig amerikai, félig magyar barátom megdöbbent, amikor említettem neki, hogy magyarul is lehet Dr. Seusst olvasni, szó szerint ezt mondta: „De hát azt nem lehet lefordítani!”
Nyilvánvalóan az angol nyelvi szójátékokra gondolt, amelyek ráadásul rímbe vannak szedve. Nos, ez Tandorinak és Szabó T. Annának nem jelenthet gondot, hihetetlenül kreatív, mégis szöveghű fordításaik a magyar gyerekek számára is ugyanazt az élményt adják, mint angolszász társaiknak. A képi anyag pedig önmagáért beszél.
Geisel stílusa egyedülálló – kerekded, kissé slampos, „lógós” alakjait ezer közül is meg lehet ismerni. Előszeretettel rajzolt furcsa toll- és szőrszerkezeteket figuráinak, emellett komplex, képzeletbeli gépeket talált ki. Végtelenül változatos, de soha nem egyenes vonalú palotái, rámpái, lépcsői a legszuggesztívebb alkotásai közé tartoznak.
Amerikát két táborra szakította
Dr. Seusst tartják a világ egyik legjelentősebb gyerekkönyvírójának, több mint hatszázmillió példányt adtak el a köteteiből, amelyeket életében több mint húsz nyelvre fordítottak le. Szülőhazájában óriási kultusz övezi, nemcsak az olvasók körében, hanem állami szinten is. Születésnapján, március másodikán tartják az amerikai nemzeti olvasás napját, amely minden amerikai gyereket az olvasás ünneplésére buzdít.
Az olvasóvá nevelésben remekül használhatók a Dr. Seuss-könyvek, alapvetően két okból. Egyrészt szándékosan egyszerűsített szókincse miatt a kezdő olvasók is el tudják olvasni a könyveit, ami sikerélményt ad a kicsiknek. Másrészt Geisel értett a gyerekek nyelvén, és nem próbálta meg célzottan nevelni őket a könyvei által.
Szerinte minden történetben rejlik erkölcsi tanulság, és ezt a gyerekek maguktól is felismerik.
Nem félt attól, hogy valós problémákat jelenítsen meg, számos társadalmi és politikai kérdésről fejezte ki véleményét a meséiben. A Lorax a környezetvédelem és a fogyasztásellenesség, A szniccsek a faji egyenlőség témáját dolgozza fel, A Grincs pedig voltaképpen a karácsonyi időszak gazdasági materializmusát és a fogyasztói társadalmat kritizálja.
