.„Kétségbe vagyunk esve. Az egyébként kiváló képességű elsős kisfiunkkal közelharcot kell vívnunk, hogy a feladatul kapott pár sor jelet – még nem is betűket – leírja a füzetbe. Korábban is tudtuk, hogy nem szeret rajzolni, de fúr, farag, ragaszt, és ügyesen használja a balkezes ollót is. Büntetni, kényszeríteni nem akarjuk. De így nagyon lemarad… Mit tegyünk?” 

Megugrott a főként elsős, balkezes gyerekek körüli gondokról szóló levelek száma. Bár korábban már írtam a balkezességről, de látva, hogy egyre több családot érint, térjünk vissza néhány tényre, amit nem árt tudni. Például azt, hogy száz balkezesből jó, ha kilencvenötnek olvasható az írása. A maradék ötből négynek elfogadható. S jó, ha a maradék egyetlen balkezesre mondhatni, hogy szép írása van.

Az új és pontos képalkotóknak hála, tudjuk, hogy a bal kéz finom mozgását a jobb agyfélteke vezeti. A balkezeseknél nem alakult ki az a finom hangolást irányító vezérlőpult, amely az úgynevezett grafomotóriumot, azaz a nagyon finom mozgást irányítaná. Ebben az esetben a szomszéd (mondjuk úgy, más idegsejt-) csoportok igen nagy erőfeszítések árán jól-rosszul átvesznek bizonyos funkciókat, de nem az összeset. 

Ilyenkor a balkezes bár lassan, de viszonylag szépen ír – ám ekkor lemarad. És jön a félreértés: na ugye, tudsz te, ha akarsz! Ez főleg a balkezes lányok esetében jellemző. 

A bal kéz finom mozgását a jobb agyfélteke vezeti (Fotó: Getty Images)

Vannak, akik gyorsan írnak – többnyire a balkezes fiúk, akik a beléjük ültetett versenyszellem miatt próbálják utolérni a többieket –, ám ilyenkor az eredmény csúf macskakaparás. 

Ha a pedagógus nem elég körültekintő, előfordulhat még egy jellemző félreértés. Míg a gyerek figyelme a betűvetéssel van elfoglalva, nem marad „kapacitása” arra, hogy figyeljen a helyesírásra, még az ékezetek kirakására sem. Sajnálatos, hogy az ilyen gyerekeket az alacsonyabb IQ-jú csoportba kezdi besorolni a környezetük. Tévednek.

Mit tehetünk? Először is ne vegyük el a kedvét az írástól.