Szántóföldek és sárguló fasorok között vezet az utunk. A bölcskei utcák még csendesek, mindenki iskolában vagy a munkahelyén van, de a moziban már készülnek a délutáni vetítésre. Mire leparkolunk az árnyékot adó akácfa alatt, Botosné Verba Ágnes a lépcsőfeljárón vár, kezében a Rákóczi Filmszínház kulcsait csörgeti. Kívülről semmi sem utal rá, milyen régi az épület, amelynek fejlesztésére az önkormányzat minden elérhető pályázati forrást igyekszik kihasználni.
Aki csak teheti, kiveszi a részét
Ági és a régi vetítőgép
– A tervező annak idején úgy gondolta, a régi vörös téglát sajnos le kell burkolni, de lobbizunk, hogy a felirat legalább visszakerüljön – meséli Ági, miközben sorra kapcsolja fel a lámpákat. Fény vetül a mozibüfére, a jegyárusító fülkére és az asztalokkal berendezett kávézóra is. A falon függő retró felvételeken még látszik a régi, csillaggal díszített neontábla. – A logót végül egy közeli szakközépiskola ajánlotta fel. A díszítőfestő osztály diákjai diplomamunkaként készítették el. Hat-hét gyerek jött, felvázolták és összeállították. Mindenki szereti hozzátenni a maga részét a mozihoz.
Mint megtudjuk, Ági Leimszider Gábor mozigépésszel végzi a feladatok oroszlánrészét – az adminisztrációtól a technikai teendőkön át egészen a takarításig. Mellettük néhány órában egy jegypénztáros is dolgozik, aki a péntektől vasárnapig tartó vetítések előtt árusítja a belépőket.
– Pár éve még mi gyártottuk a jegyeket többféle színben, attól függően, milyen típusúak és árúak voltak. Azóta már digitális a jegykiadás, sőt, online is lehet előre foglalni vagy vásárolni.
Kapcsolódó: Film, színház, kiállítás, fesztiválok – Őszi programajánló
A mozi mint örökség
Amíg az érkezőkre várunk, Ági felteszi a kávét főni, és közben beavat a mozi épületének történetébe. A Rákóczi Filmszínház 1959-ben épült, és 1960 óta folyamatosan vetít. Az épület színházi és közösségi rendezvényeknek is otthont ad. A helyiek mindig ragaszkodtak hozzá – még akkor is, amikor a rendszerváltás környékén felmerült, hogy diszkó vagy raktár legyen belőle.
– Sok helyen épült mozi a hatvanas években, de a legtöbbet azóta már lebontották.
A közművelődésben mi vagyunk a legkisebb közösségi színtér, és éppen az a különlegességünk, hogy nekünk még van mozink. Más településeken ezt nem így gondolták, mi viszont továbbadtuk, megőriztük egymás között.
Gépészek generációi
A mozigépészek mindig szívügyüknek tekintették a filmszínház sorsát. Az intézmény évtizedeken át sikeresen működött, ám a rendszerváltás idején komoly veszélybe került. Megőrzéséért Gazdag Gyula is sokat küzdött, aki apjától tanulta a szakmát, és szinte egész életét a filmszínház működtetésének szentelte.
– Gyuszi, az előző gépész hét éve ment nyugdíjba, de már az édesapja is itt vetített – meséli Ági, majd hozzáteszi, Gyula számos kezdeményezéssel segítette a mozi fennmaradását. Helyet adott például a színjátszó körnek, lottóhúzásokat szervezett, majd 2014-ben a támogatás megpályázását is segítette. A korszerűsítés nemcsak festést és tetőcserét jelentett, hanem egy új mozigép beszerzését is, amelyet később új vászonnal egészítettek ki. 2015 júniusában a filmszínház már megújulva várta a közönséget. Munkáját ma Leimszider Gábor folytatja, aki elődjéhez hasonlóan beleszeretett a bölcskei mozi családias hangulatába.
