• A femtech célzott innovációival végre a nők sajátos egészségügyi problémái kerülnek fókuszba.
• Okoseszközök és applikációk segítenek a menstruáció, a menopauza és a csontritkulás kezelésében.
• A technológia ledönti a tabukat, és tudatosabb öngondoskodásra ösztönzi a nőket minden életkorban. De nem csak értünk van…

A WHO szerint a nők hosszabb ideig élnek, mint a férfiak – viszont nem feltétlenül jobb egészségben. Ráadásul, mint magyar kutatásokból is kiderül, gyakorlatilag másodrendűnek tartják saját egészségüket családtagjaikéval szemben. Ezért is különösen fontos, hogy legyenek olyan technológiai megoldások, amelyek a nők sajátos problémáira adnak választ, és amelyek révén időben felismerhetők bizonyos betegségek vagy enyhíthetők az öregedéssel járó kellemetlenségek.

Évszázados hátrányban

– A femtech minden olyan innováció, ami a nők egészségével foglalkozik. Lehetnek ezek diagnosztikai eszközök, applikációk, szolgáltatások, szoftverek, viselhető eszközök – például okosgyűrű, okos­óra – vagy egyéb olyan termékek, amelyek a technológiát használják a nők egészségügyi problémáinak kezelésére – beleértve a menstruá­ciós és reproduktív egészséget, a menopauzát, vagy éppen olyan, általánosságban több nőt érintő jelenségeket, mint például a csontritkulás – foglalta össze Kormos Anna Zsófia kutató.

Ezen a ponton felmerülhet a kérdés: de akkor miért nincsen male-, vagyis férfitech? A válasz talán meglepő: azért, mert gyakorlatilag minden más az. Az egészségügy történetében a nők hosszú ideig háttérbe szorultak, még nem olyan régen is sok gyógyszert pél­dául főként férfiakon teszteltek.

– A femtech ezt az évszázados hátrányt próbálja ledolgozni, és célzottan a nők igényeire és élethelyzeteire keres megoldást – legyen szó a fájdalomcsillapítástól a mentális jólléten át az öregedéssel járó változásokig – magyarázza a szakember.

A női egészség még mindig tabu

Idén nyáron látott napvilágot a Samsung megbízásából készült országos reprezentatív kutatás, amely arra jutott, hogy a női egészséget sokan még mindig tabuként kezelik: minden ötödik nő kényelmetlenül érzi magát, ha akár a menstruá­ció, akár a változókor problémái kerülnek szóba. Az derült ki, hogy kétszer annyian (56 százalék) beszélik meg szívesebben tüneteiket, tapasztalataikat a barátnőikkel, mint a párjukkal (27 százalék) vagy az orvosukkal (25 százalék).

Ebből is látható, mennyire fontos, hogy tudatában legyünk testünk jelzéseinek. Ebben

segíthetnek a viselhető okoseszközök, amelyek egyértelműen jeleznek, ha valami nincsen rendben velünk.

Ha pedig folyamatosan jelez az eszköz, talán nagyobb valószínűséggel keresünk fel orvost is. Ha nincs gond, egy okosóra vagy például­ okosgyűrű akkor is részletes adatokat ad testünk működéséről – és persze tippeket, tanácsokat is mellé, hogy hogyan óvhatnánk jobban egészségünket.

– A menstruáció sok helyen még mindig tabutéma, pedig maga a menstruációs vér is nagyon fontos diagnosztikai eszköz – mondja Kormos Anna Zsófia. – Az Amerikai Szülészek és Nőgyógyászok Egyesülete 2015-ben a menstruációs ciklust egyenesen az ötödik életjelként határozta meg.

Ez azt jelenti, hogy épp olyan fontos, mint a pulzus, a vérnyomás, a légzés vagy a testhőmérséklet, tehát sokat elárul aktuális egészségünkről.

Létezik már egy olyan, mondjuk úgy, okosbetétrendszer is (ez a MenstruAI­ – a szerk.), amely egészségügyi betétekbe egy nem elektronikus érzékelőt képes integrálni, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy képet kapjanak egészségükről a menstruációs vérük alapján. De ilyen a Q-Pad is, amely képes vércukor-, pajzsmirigyhormon-, hemoglobin-, termékenységihormon-szintet mérni, illetve jelzi, hogy van-e gyulladás a szervezetben, és a közeljövőben elérhető lesz a Covid és a magas kockázatú HPV tesztelésére is.

A nők döntenek

Világszerte igaz, hogy nagyrészt a nők hozzák meg a család egészségügyi költéseivel kapcsolatos döntéseket. Egy, a medicalonline.hu-n ismertetett, 2020-as felmérés adataiból az derült ki, hogy a magyar anyák 79 százaléka számolt be arról, hogy ők azok, akik kiválasztják gyermekeik orvosát. Ehhez képest az apáknak csak 22 százaléka mondta azt, hogy ők felelősek a döntésért. És hogy ki viszi a gyereket orvoshoz? 77 százalékban az anyák.

Mindezek ellenére az Organon egészségügyi vállalat megbízásából az Inspira által végzett piac­kutatás 2023-ban arra jutott (ez pedig arra rímel, hogy a nők a saját egészségüket gyakran mellékesnek tartják), hogy a 18 és 59 év közötti magyar nők csupán kétharmada vett részt 2022-ben méhnyakrákszűrésen, és minden ötödik megkérdezett nő mondta azt, hogy három évnél ritkábban megy el, vagy még sosem volt ilyen jellegű egészségügyi szűrésen.

A 40–49 éves nőknek már alig negyede, mindössze 23 százaléka járt méhnyakrákszűrésen 2022-ben, 17 százalékuk pedig három éve volt utoljára – vagy soha. Ezek az adatok azt jelzik, hogy még így is sok a tennivaló a rendszeres nőgyógyászati vizsgálatok és szűrések fontosságának tudatosításában.

A femtech ipar első fecskéi voltak a cikluskövető applikációk (Kép: Clue app)

– Ezért is örvendetes a femtech térhódítása – magyarázza a kutató. – És nem csak akkor, ha egészségtudatosságról van szó. Ezek a technológiai újítások hozzájárulnak ahhoz is, hogy például a menstruáció és a változókor ne számítsanak tabunak, és az előítéletek megszűnjenek.

Üzlet vagy jófejség?

A femtech fejlődése mögött természetesen nemcsak jó szándék húzódik, hanem komoly anyagi érdekek is. Egyrészt mint Kormos Anna Zsófia is említette, az egészségügyet történetileg nem a nőkre szabták, miközben a nők hozzák meg a család egészségügyi döntéseinek többségét, és arányaiban többet is költenek rá, mint a férfiak.