– Ez egy helikopterbevetés! – kiabálja tiszta erőből Pinczés Péter, a „mozgó játszótér” munkatársa.

– Ez egy helikopterbevetés! – üvöltik cérnahangon a gyerekek is. A társaság egy nagy körben áll a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nyírpilisi Jelenlét Pontjának udvarán, és újra meg újra felzeng, hogy „helikopter, helikopter, helikopterbevetés”. A játék fejleszti az egymásra figyelés képességét, az együttműködést, és a gyerekek közben kiüvölthetik magukból a feszültséget. Utána Pinczés Péter és a kolléganője térdmagasságban kihúz egy hosszú kötelet, amelyen az egyik fiúnak át kell ugrania. Sikerül.

– Hihetetlen ez a gyerek, egy csoda! – dicsérik a felnőttek. – Komolyan mondom, ilyet még nem láttunk. Nehezítsünk neki?

A többiek egyszerre vágják rá az igent, ezért a játékvezetők nagy köröket írnak le a kötéllel, a fiúnak úgy kell átfutnia, hogy ne akadjon bele. Utána mindenki kipróbálhatja magát, végül eljutnak addig, amíg az egész csapat egyszerre, kézen fogva szalad át a kötél alatt.

A területet földút öleli körbe, a szomszédos házak előtt felnőttek támaszkodnak vagy üldögélnek ráérősen, időtlenül, onnan figyelik a programot. A szakemberek a mozgó játszótérrel érkeztek: ezzel a játékokkal teli kisbusszal járják azokat a falvakat, ahol nincsenek játszóterek, és a gyerekeknek nincs lehetőségük fejlesztő játékokat tanulni.

– A játszóbusz segít abban, hogy kapcsolódhassunk a településen élő gyerekekhez, és játék közben sok minden kiderül róluk, valamint rajtuk keresztül a családjukról. Például­ ha egy hatodikos diák nem tudja leírni a nevét a jelenléti ívre, akkor a kollégák azt jelzik a szociális munkásoknak, hogy érdemes további figyelmet fordítani a gyerekre és a családjára is – magyarázza Romhányi Tamás, a szervezet kommunikációs vezetője. –

A mozgó játszótér a közösséget szintén erősíti.

Amikor először jelenünk meg valahol, általában kijön az egész falu, kíváncsiak az idős emberek is. Mint a vurstliban, beszélgetnek, szórakoznak, és felpezsdül az élet.

Home office orvosoknak

Nyírpilis alig több mint ezerfős falu Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. Egyike annak a háromszáz köz­ségnek, amelyet 2019-ben a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a leghátrányosabb helyzetű települések közé soroltak, és így bekerült a Felzárkózó települések programjába is. A szeretetszolgálat és a hozzájuk csatlakozó szervezetek

a legszegényebb falvak lakóit a gyermekvállalás pillanatától a munkaerőpiaci integráláson át a családi tragédiákat okozó adóssághalmozás kezeléséig mindenben segítik.

Ezen a délutánon a mozgó játszótértől néhány méterre egy másik kisbusz parkol, a szervezet Mobil Egészségügyi Központja: egy jól felszerelt, mozgó háziorvosi rendelő. Amikor bekukkantunk az autóba, a szakképzett asszisztens éppen egy lány ujjára csípteti fel a szaturáció­mérőt. A gyerek izgalmát beszélgetéssel oldja, és kiderül, hogy a negyedikes Brigitta kedvenc tantárgya a matek.

Magyarország leghátrányosabb helyzetű településeinek harmadán nincs állandó háziorvosi szolgálat, miközben az ott élők egészségi állapota elmarad a hazai átlagtól. Már az alapvető orvosi vizsgálatokra is csak többórás buszozással lehet eljutni.

A telemedicina szolgáltatás lényege viszont, hogy sem a beteg, sem az orvos nem utazik. Az autó online kapcsolatban van egy – akár több száz kilométerre lévő – orvossal, aki valós időben beszélhet a pácienssel, és figyelemmel követheti, ahogy az ápoló a helyszínen megvizsgálja a beteget. Az autón a klasszikus rendeléstől a szűrővizsgálatokon át kisebb laborvizsgálatokig sok minden elvégezhető.

Jelenleg tizennégy mozgó rendelő járja az országot.

– Van nyolc-kilenc olyan orvosunk, akik például gyesen lévő kismamák – mondja Romhányi Tamás. – Otthon beülnek a monitor elé, és ha az asszisztens meghallgatja a páciens mellkasát, a fejlett digitális technoló­giának köszönhe­tően az orvos a távolban jobb, tisztább hangot hall a készüléken keresztül, mint ha a fülében lenne a sztetoszkóp vége. Ha azt kéri, nézzenek a beteg torkába, akkor az asszisztens olyan pálcikával végzi a vizsgálatot, amelynek a végén lévő kamera ezerszeres nagyítást tud adni.

A mozgás ajándéka

„Én nem értek a focihoz, de amit ezek a srácok csinálnak a labdával, az egyszerűen képtelenség. Varázslat” – ámuldozott Will Smith még 2018-ban, amikor a futball-világbajnokság dalához klipet forgatott a magyar Freestyle FC labdazsonglőreivel. A közösségi médiában komoly népszerűségnek örvendő focisták most a nyírpilisi rekortán sportpályán a helyi fiatalokat vezetik be a műfaj szépségeibe. Percekig zenére dekáznak, majd a srácoknak fejelgetik a labdát oda-vissza.

Közben Bőle Tamás, a program sportszakterületi vezetője arról beszél, hogy harminc edzővel hatvan helyszínen heti rendszerességgel tartanak különféle edzéseket, mellette szerveznek élményalapú foglalkozásokat is.

– A sport megtanít mindenre, ami fontos az életben – mondja. – A gyerekek megtapasztalják a rendszerességet, a követelmények, a szabályok betartását, a toleranciát, és hogy lehet hibázni, kudarcot vallani, de mindenhonnan fel lehet állni.

A mozgás fejlesztése a felzárkózó településeken különösen fontos. Erről már Romhányi Tamás beszél:

‒ Gyakori probléma, hogy a kisbabákat az anyák egész nap a karjukban viszik, valószínűleg azért, mert otthon olyan a környezet, hogy nem szívesen teszik le a földre őket, csak amikor a kicsik már megállnak a lábukon. Viszont kúszás-mászás nélkül számtalan fontos képesség nem fejlődik rendesen.

Ez pedig kihathat a későbbi életükre, mindenre, hogy mennyire könnyen tanulnak meg például angolul, vagy akár hogy alkalmasak lesznek-e műszerésznek vagy autószerelőnek – magyarázza. – Életünk első ezer napjában eldől a sorsunk, hogy miben leszünk ügyesek és tehetségesek. Ezért baj, ha a hiá­nyosságokat csak az óvodában fedezik fel a pedagógusok.

A Koragyermekkori kísérés nevű programelem a három év alatti gyerekekre összpontosít.

Minden Jelenlét Ponton található olyan játékkal teli szoba, amely helyet ad az egészséges idegrendszeri és motorikus fejlődéshez szükséges foglalkozásoknak, és ahol a kicsik szabadon mászhatnak, hempereghetnek. De – ahogy a gyerekszakpszichológus Hajdú Krisztina rámutat – a szakemberek komoly figyelmet szentelnek annak is, hogy a gyerekek eleve jobb körülmények közé szülessenek.

A feladatuk tehát onnan indul, hogy már a serdülő lányokkal kialakítják a bizalmi kapcsolatot, és a higié­niától a női egészségtudatosságon át a továbbtanulás fontosságáig olyan tudással vértezik fel őket, amellyel kitolhatják a korai gyerekvállalás idejét, és ezzel az iskolai lemorzsolódást is mérsékelhetik.

Amikor pedig eljön a családalapítás, a magzatvédő vitamin szedésétől kezdve a szerhasználat és a dohányzás visszaszorításáig mindenben támogatják az anyákat. Segítik őket a kórházban és a szülés után, gyámügyi kérdésekben pedig jogi tanácsadást is nyújtanak.

A riport képeiért kattints az első fotóra és lapozz!

5 fotó

Négylábú diagnosztikai eszköz

Hogyan kerül kóbor kutya az iskola udvarára? Miért járnak falkában a települések utcáin? A válasz egyszerű: a leszakadó falvakban az ingatlanok többsége nincs bekerítve. A kutyák szabadon jönnek-mennek, a szaporulat sokszor a bokrok alatt jön világra. Rendszeresek a kutyatámadások; a gyerekek gyakran az utcán kóborló kutyák miatt késnek az iskolából, a védőnő és a szociális munkások nem tudják a feladatukat ellátni.

A Felelős állattartás program – amelyet a legnagyobb állatvédelmi szervezetekkel és az érintett hivatalokkal együttműködve kezdeményeztek – erre a régóta megoldatlan, súlyos problémára igyekszik méltó választ adni. A szabadon lófráló kutyákat a gazdák hozzájárulásával a szakemberek térítésmentesen ivartalanítják, féregtelenítik és beoltják. Az állatok ellátására furgonokból mobil műtőállomásokat alakítottak ki, amelyek szinte egész évben járják a településeket.

A program másik része pedig, hogy a gyerekeket felelős állattartásra nevelik, ebben a terápiás­ kutyák megbízható kollégának számítanak. Egy kutyaterápiás foglalkozást mi is megnézünk a nyírpilisi óvodában, de előtte Inántsy Pap Sándor regionális szakterületi vezető arról beszél, hogy az állatasszisztált terápiáknál a kutya kiváló diagnosztikai eszköz.

‒ A nagyobb gyerekekkel szerepjátékokat is játszunk, például el kell képzelniük, hogy kutyák, nem kapnak enni, és ki vannak kötve. Ilyenkor például családon belüli erőszakra vagy valós éhezésre is fény derülhet ‒ mondja a szakember, aki tizenhét évig az állatvédelemben dolgozott. ‒ Az Amerikai Egyesült Államokban már ötven éve úgy működik, hogy ha valahol bejelentenek egy állatkínzást, oda rögtön megy szociális munkás is, mert az esetek nyolcvan százalékában családon belüli erőszakra is lehet számítani.

Bent a tornateremben izgatottan ülnek a gyerekek, Tihor Melinda és négylábú segítője, Mira sétálnak egy kört, hogy a kutya mindenkit megszimatolhasson, a gyerekek pedig megsimogathassák az állatot. Utána játszanak. Mindenki külön karikába áll, majd Melinda azt mondja, „mókusok, ki a házból!”, erre fel-alá mászkálnak, miközben Melinda elvesz egy karikát. Amikor Mira ugat, azonnal be kell lépniük­ valamelyik szabad karikába. Akinek nem jut, kiül a padra, de előtte kaphat még a kutyától egy jutalompacsit.

Kapcsolódó: „Épp az esti mesét olvastam, amikor jött a gyámhivatal, és elvitte a fiúkat” – Tragédiából sikertörténet

Fotó: Falus Kriszta