Hogyan zajlik a terápia hazánk legismertebb pszichológusainál? Ezúttal Kozma-Vízkeleti Dániel család-pszichoterapeuta rendelőjébe kukkantunk be, ahol a szakember egy olyan párral találkozott, akik gyakori veszekedéseik során folyamatosan megkérdőjelezték a másik igazságát, ezzel szinte az őrületbe kergetve egymást.

„Te soha…”, „Te mindig…” Ismerősen csengenek ezek a mondatok? Szinte mindenki átélt már olyan meddő vitát, amikor ugyanazt a helyzetet teljesen ellentétesen élték meg a párjával. Miért van az, hogy homlokegyenest másként emlékszünk dolgokra, mint a másik? Hogyan lehet kitörni ebből a negatív spirálból?

Csalódottság és rosszindulat

Egy harmincas évei végén járó nő hívott fel zaklatottan azzal, hogy most olvasott egy cikket az interneten, és az alapján rájött, hogy a férje „gázlángol” vele. Megkértem, hogy mindketten jöjjenek el, és nézzünk rá erre a problémára. Az első ülésen látványos távolságot tartottak egymástól, a kanapé két ellentétes szélére húzódtak, világos volt a közöttük lévő indulat.

Elmesélték, hogy néhány éve házasok, mindketten jó pozícióban dolgoznak, szeretik a munkájukat, és úgy érzik, itt az ideje a következő lépcsőfoknak, a gyermekvállalásnak.

Nagyon vágynak rá, hogy szülők legyenek, de tele vannak kételyekkel is, illetve az utóbbi időben tapintható közöttük a feszültség.

A feleség elmesélte, hogy mielőtt összeházasodtak, részletesen átbeszélték, mi lesz otthon a feladatmegosztás, ki milyen házimunkát végez. Ehhez képest a férje soha nem segít, nem lehet rá számítani, nem csinálja meg azt, amit megígér. Erre a férfi azzal vágott vissza, hogy a felesége sem tartja magát a megbeszéltekhez, és mindig „kavar”. Egy ideig ment az adok-kapok, majd a nő elsírta magát, és elmondta, hogy úgy érzi, mindezt a férje nemcsak léhaságból csinálja, hanem direkt azért, hogy őt bosszantsa.

Ráadásul a férfi „gázlángolja” őt, vagyis hitelteleníti a szavait és az ő igazságát, ugyanis amikor a fejéhez vágja, hogy soha nem segít, akkor a férje tételesen felsorolja, hogy mi mindent csinált meg a rábízott teendőkből. Ilyenkor a nő teljesen összezavarodik, úgy érzi, hogy elment a józan esze, ha ennyire másképp emlékszik, illetve ennyire másképp látja ugyanazt a helyzetet. Észleltem, hogy az indulat a házaspár mindkét tagjánál rosszhiszemű interpretációt szül, a lehető legrosszabbat feltételezik egymásról.

Az agyunk tréfát űz velünk

Amikor különböző igazságok keletkeznek, vagyis a felek máshogy emlékeznek, az azért van, mert indulatteli helyzetben valóban csak egy irányba tudnak gondolkodni, az agyuk tréfálja meg őket. Ez egy természetes jelenség.

Az idegrendszerünk működésének sajátossága, hogy eltérő módon érzékelünk és észlelünk, máshogy működik a figyelmünk és az emlékezetünk.

Az állapotfüggő felidézés nevű jelenség azt takarja, hogy amilyen érzelmi állapotban vagyunk, csak az azzal egybecsengő emléknyomokhoz férünk hozzá az emlékezetünkből. Tehát amikor tele vagyunk indulattal a társunk felé, akkor tényleg csak azokra az eseményekre emlékszünk, amikor okkal lehetett a másikra haragudni. Amikor azt mondjuk, hogy „te soha nem csinálsz meg semmit”, akkor a szelektív memóriánk áldozatai vagyunk, mert hirtelen valóban nem vagyunk képesek felidézni, hogy a másik tegnap levitte a szemetet, vagy múlt héten bevásárolt.

Ennek szerencsére a fordítottja is igaz. Ha létre tudunk hozni ellazult, nyugodt – akár szerelmes – pillanatokat, mondjuk, utazás vagy kikapcsolódás során, és félrerakjuk a mindennapi feszültségeket, akkor szinte csak azokhoz az emlékekhez fogunk hozzáférni, amelyek a másik kedvességét húzzák alá: a múltkor is készített nekem kávét, két hete is megfőzte a kedvencemet, segített feltenni az új függönyt.

A felszíni vitákba könnyen belelovalljuk magunkat, és kialakul a meddő adok-kapok (Fotó: Canva)

A szóban forgó házaspárral közösen végignéztünk és szétszálaztunk egy sor olyan eseményt, amelyeket ők korábban megéltek, hogy rájöjjenek: ők is az állapotfüggő felidézés „áldozatai”, és valójában egyikükben sincs rosszindulat. „Szemüvegcserére” volt szükségük: a rosszhiszemű szemüveget át tudták alakítani jóhiszemű szemüvegre, és már nem gondolták azt a másikról, hogy szándékosan ellenük dolgozik.

A sárga keverőtál tipikus esete

Aztán megvizsgáltuk, hogy az eltérő megélések, emlékezésbeli különbségek vajon korábban is jellemzők voltak-e, vagy ez valami újdonság. A házaspár arra jutott, hogy tulajdonképpen ez mindig is így volt, de nem volt ennyire bosszantó. A folyton jelen lévő indulat az elmúlt néhány hónap velejárója.

Kiderült, hogy a gyerekvállalás kérdése okozza a felfokozott élethelyzetüket, mert a saját kételyeik és a környezetük nyomása miatti megfelelési kényszer szorongást és feszültséget vált ki bennük. Úgy érzik, mindenki azt várja tőlük, hogy ideális pár legyenek. A gyakori vitatkozásokat ezért rendkívül nyomasztónak élték meg, mert azt nem tudták összeegyeztetni az ideális párkapcsolat képével.

Amikor olyasmiken vitatkozunk, hogy „hova tetted a sárga keverőtálat”, vagy „nem igaz, hogy nem tudsz rendesen kiporszívózni”, érdemes mögé nézni, hogy miről szól valójában ez az indulat.

A sárga keverőtál tényleg fontosabb nekem, mint a házasságom?

Fel lehet ismerni, hogy igazából milyen szükséglet áll a pillanatnyi elvárás vagy indulat mögött.

Érdemes a viták mögé nézni

Például hogy az illető biztonságérzetéhez hozzátartozik a rend, és az éppen megborult, ami frusztrálttá teszi. Hasznos megvizsgálni, miről szólnak valójában a vitáink, mert szinte soha nem arról, hogy a másik levitte-e a szemetet, vagy sem.

Ez csak a felület, ahol robban valamiféle belső elégedetlenség vagy keserűség, illetve egy komoly lélektani szükséglet be nem töltése.

Az ilyen felszíni vitákba könnyen belelovalljuk magunkat, és kialakul a meddő adok-kapok, ami nem vezet sehova. Régi bölcsesség, hogy amikor indulatosak vagyunk, számoljunk el tízig. Ilyenkor érdemes a feleknek elvonulni két külön helyiségbe, és más helyzetben, hangulatban ránézni a problémára.

Sok más mellett ezért is fontos, hogy a párnak megmaradjanak a repertoárjában a randik vagy a kikapcsolódást biztosító együttlétek, mert csak ezek képesek megteremteni azt a hangulatot, amikor hozzáférnek azokhoz az érzésekhez, hogy mennyire becsülik a másikat, milyen klassz­ embernek tartják, vagy mennyire felnéznek rá. Az ilyen helyzetekben teljesen máshogy látjuk a vita középpontjában álló szituációt, és nagyobb eséllyel mozdulunk a megoldás felé.

Kapcsolódó: A boldog párkapcsolat ára: ezt a 2 dolgot muszáj elfogadnod

Illusztráció: Getty Images

Ajánlott videó