„Negyvenhét éves vagyok, de két-három hónapot gond nélkül letagadhatnék, és ez a kora reggeli órákra is érvényes. Nem okoz gondot az sem, ha a kertedben úgy nyírjuk le együtt a füvet, hogy közben te napozol vagy koktélt fogyasztasz. A kutyasétáltatás sem idegen tőlem, ahogyan a szauna és a wellness sem – mutatkozik be a fényképes adatlapján egy férfi, aki pár évet versenytáncolt is.

– A városi sétára szintén nyitott vagyok, hogy a tavaszi napfényben a múltról, jövőről, a rohanó, változó világról eszmét cseréljünk. Az ingatlanpiacon tevékenykedem már közel húsz éve, így a piac mozgásáról naprakész tippeket adhatok ajándékba.”

A főnyereménynek ígérkező úriember nem romantikus kapcsolatot keres: azon a honlapon hirdet, amelyen nők különböző programokra, összejövetelekre kölcsönözhetnek kísérőt. Az adatbázisban hemzsegnek a jobbnál jobb ajánlatok, és minden nő megtalálja a saját zsánerét.

„Angolul felsőfokon beszélek, imádom a gasztronómiát, saját vállalkozásom és szép fehér fogam van” – írja valaki.

„Zongoristaként szeretem a gyönyörű zenét és a kifinomult művészeteket. A művészet a szenvedélyem, és lélekkel művelem” – fogalmaz egy kollégája. Vagy: „Valóban érdekel a női nem, és egyre jobban érteni vélem őket. Ezért szeretik a társaságomat.”

Egy jelentkező a bemutatkozását azzal zárja, hogy interperszonális helyzetekben gyengéd, figyelmes, megnyugtató, más pedig azt vállalja, hogy a pillanatot – igény szerint – látványos kézenállásshow-val vagy csendesebb, bensőséges beszélgetéssel is fel tudja dobni.

A férfi, aki elköszön

„Ha kérdezted már valaha, hogy hová lettek a férfiak… Nos, nálunk vannak. Elhoztuk őket a filmekből, a könyvekből, a mesékből, elhoztuk neked a főhősöket, hogy te, akinek még fontos a minőség, a legjobb társaságban tölthesd a saját szabadidődet. Csak ez itt a valóság. Ők itt igaziak” – köszönti látogatóit honlapján Magyarország első és egyetlen hölgykísérettel foglalkozó cége.

A tulajdonos, Karácsony Csilla korábban vezetett éttermet és rádiót is, végül a szabadságot az informatikában találta meg. Miután önállóan belekóstolt a weblapkészítés világába, elgondolkodott, milyen szolgáltatáshoz rakhatna össze honlapot. Az ötlet abból a megfigyeléséből született, hogy sok nő szívesen szervezne programot olyan partnerrel, akivel kellemesen töltheti az idejét mindenféle kötelezettség vagy hátsó szándék nélkül.

– Tehát a nő valahol nem is a társaságért fizet, hanem azért, hogy az illető ne maradjon vele – magyarázza. – A biztonságérzetért, hogy egy igazi úriemberrel találkozhat, aki a program után elköszön.

A másik elképzelése pedig az volt, hogy ha valaki egyedülálló, de kényelmetlen számára egyedül megjelenni például egy esküvőn, akkor pajzsként vihessen magával egy alibipasit. Aztán persze az élet még számtalan további helyzettel igazolta, hogy a szolgáltatásnak lehet létjogosultsága.

– A hölgy autószerelőhöz vitte a kocsiját, és ehhez keresett kísérőt, hogy a számla végösszege ne szálljon el – idézi fel Csilla. – De nagyon tetszett az is, amikor egy nőnek a budapesti repülőtéren négy órát kellett várnia, ezért olyan urat keresett, aki beül vele a kávézóba, hogy mégse egyedül bolyongjon a reptéren. Egy másik ügyfél pedig azt szerette volna, hogy a férje, akivel néhány hónapja külön vannak, lássa kávézni.

Csilla hallott olyanról, akivel a férje nem volt hajlandó színházba menni, ezért közölte vele, hogy kibérel egy kísérőt – onnantól az urának is megjött a kedve a kultúrához. Akadt olyan megrendelő, aki társastánchoz keresett partnert.

A férfikölcsönző nem intim együttléteket szervez (Illusztráció: Getty Images)

Tökéletes diszkréció

A szolgáltatással kapcsolatban az örök visszatérő kérdés, hogy az urak – ahogyan Csilláék megfogalmazták – „nyújtanak-e bizalmasabb, zárt ajtók mögötti kedvességet is”. Nem. „Nyilván mindenkinek más a vérmérséklete, és az erkölcsrendészet sem figyeli műholdról, hogy a színházban megfogjátok-e egymás kezét, de szeretnénk világossá tenni, hogy ez nem egy intim együttléteket szervező iroda” – írják a honlapon.

– Persze semmi kivetnivaló nincs abban, hogy két felnőtt ember, akik jól érzik magukat együtt, közelednek egymáshoz – teszi hozzá Csilla. – Az egyik legtündéribb történetünk az, ahol mindketten betöltötték már a hatvanat, és hat-hét év különbség volt köztük a hölgy javára. Kirándultak, hegyet másztak, színházba mentek, hajóztak, majd három hónap alatt egymásra találtak.

A rendszer a tökéletes diszkrécióra épül. Csilláék csak azokról az esetekről tudnak, amiket a megrendelők önként megosztanak velük, amúgy ők csupán az előfizetős felületet teremtik meg ahhoz, hogy az ügyfél és a kísérő eljuthasson egymáshoz. Onnan a többit – a programokat és a szolgáltatás díját is – a résztvevőkre bízzák, nem kérnek százalékot, „nem törik le a kifli csücskét”.