Bükkszentkereszt neve az elmúlt években egybeforrt a gyógyfüvekkel, -teákkal, de az ötszáznyolcvanhárom méter magasan fekvő, hangulatos, apró településre kirándulást is érdemes tervezni. Télen jókat lehet síelni, szánkózni, tavasszal és ősszel gombászni, és minden évszakban remek terepeket találunk túrázáshoz. Az ideérkezők közül kevesen hagyják ki a település déli csücskében megbújó gyógyító köveket, amelyek foglalkoztatják a geológusokat, a természetgyógyászokat és a babonák ellen küzdőket egyaránt, de bármiféle meggyőződés nélkül is kellemes itt tölteni az időt. A hívőknek érdemes térképet beszerezniük, a különböző kövek, kőcsoportok ugyanis más-más bajban segítenek. Akik biztosra mennek, azok mindenhol üldögélnek kicsit, majd megölelgetik a környékbeli fákat, állítólag azok is energetizáló hatással bírnak. A sziklacsoportosulást Boldogasszony kövének is nevezik, mert „boldog az az asszony, aki meddő volt, majd a kövek gyógyító erejének hála várandós lett”. Az egyik legenda szerint Jézus halála után a gyászoló Mária világgá ment, és amikor ideért, leült egy kicsit megpihenni. Alatta a kő megpuhult, majd amikor felállt róla, újra megkeményedett, és ott maradt benne az ülés nyoma. Egy másik történet szerint régen a kácsi búcsújárók, miután oda-vissza megtettek több mint húsz kilométert, itt fújták ki magukat, és a kövek között csodálatosan erőre kaptak. 

Az esztergomi bazilika szomszédságában terül el az Erzsébet park, ahol gyakran látni csendben álldogáló embereket. Itt található az a három régi kőfej, amelyeknek gyógyító erőt tulajdonítanak; a legjobb a reggeli órákban érkezni, mindegyiknél pár percet eltölteni, majd bizakodni, hogy enyhülnek az alvászavarok, a mozgásszervi és belső szervi panaszok. A kőfejeket Marco­ Casagrande olasz művész faragta a 19. században, eredetileg a bazilika oldalán sorakozó szobrokhoz tartoztak, ám gyenge minőségű kőből készültek, elkezdtek mállani, torzultak a vonásaik, és mielőtt balesetet okoztak volna a lepotyogó darabok, eltávolították őket az épületről. Az elmúlt években több elmélet is született arról, miben rejlik a titok, egyesek úgy vélik, a kövek radioaktívak, mások a közelben futó Szent György-vonallal magyarázzák a kőfejek varázserejét. Akik nem hisznek benne, azoknak is jó választás az Erzsébet park, ahol gyerek- és felnőttjátszótér, patinás épületek és a Duna látványa nyújt kikapcsolódást.

Szerelem van a levegőben

Az Országos Kéktúra Putnokot és Upponyt összekötő szakaszáról két kilométeres kitérővel lehet elérni a híres Damasa-szakadékot, amely nemcsak egyedülálló képződményei, hanem a keletkezéséhez fűződő legenda miatt is különleges. Rózsika és Péter szerelme a helyi folklór része, és annak ellenére, hogy nem lehet pontosan meghatározni, mikor történt az esemény, amely a szakadékot létrehozta, az biztos, hogy a romantikus ballada történései és a geológusok által re­konstruált­ hegycsuszamlás összecsengenek. A tehetős Damasa család lánya, Rózsika a hegyen sétált, amikor meghallotta a nyájat legeltető juhászlegény, Bodó Péter csodálatos tilinkójátékát. Első pillantásra egymásba szerettek, ám az öreg Damasa eltiltotta lányát a szegény fiú­tól. Bánatában Rózsika a Csom patak felett magasodó szikláról a mélybe vetette magát, és erre a hegy szétszakadt, maga alá temetve az erdőt és a lány testét. (Más verzió szerint a szerelmesek szomorúsága miatt történt a földrengés.) Péter könnyeiből lett a Bodó-tó, amit egy forrás sem táplál, mégsem szárad ki soha. 

Kétszázkilencvenhat méter magasan, magányosan álldogál a siroki fellegvár, amelyet Magyarország egyetlen barlangváraként is szoktak emlegetni. A bonyolult alagútrendszer szorgos emberi kezeknek köszönhetően alakult ki, a könnyen vájható riolittufában kanyargó járatok egy része ma is bejárható, a várban pedig izgalmas kiállítás mutatja be a török kor mindennapjait. A Mátra legnagyobb várához szívszaggató legenda fűződik. A 15. században itt élt Kompolti Gizella, aki apja halála után a vár úrnője lett. A csodaszép, vörös hajú amazon a legenda szerint rendkívül szigorú volt, remekül bánt a fegyverrel, nem gyengült el a férfiaktól. Egy alkalommal azonban hét ifjú vitéz érkezett a várba, és az egyik iránt mégis szerelemre lobbant. Jó házigazdaként lakomát adott vendégeinek, de ők túl sokat ittak a borból, és beszélgetés közben kiderítették, hogy mindannyian beleszerettek a várúrnőbe. Előkerültek a kardok, és a csetepatéban meghalt Gizella választottja. Az amazon kardot rántott, leszúrta szerelmese gyilkosát, majd bánatában levetette magát a vár fokáról.  A szóbeszéd szerint éjszakánként még mindig látni a vörös hajú, karcsú szellemet, akit a vitézek kísértetei követnek, és csak a kakasszóra tűnnek el. 

Alacsonyan szállnak a boszorkák

Az ország harmadik legmagasabban fekvő települése a Salgótarján részét képező Salgóbánya, innen lehet felkaptatni Salgó hatszázhuszonöt méter magasan található várához, majd egy rövid tanösvényt követve megérkezünk a Kis-Salgónak is nevezett Boszorkány-kőhöz. A különleges formájú szikláról teljes körpanoráma nyílik a környékre. Több elmélet is született a Boszorkány-kő név eredetével kapcsolatban, az egyik szerint régen itt gyűltek össze telihold idején a fekete mágiát űző boszorkányok, és a hegytetőn tanácskozva, varázsolva, táncikálva fundálták ki, miképp bánjanak el ellenségeikkel. Szomorúbb magyarázat az, hogy a boszorkányperek idején innen lökték le a megvádolt asszonyokat, akik – a vízpróbához hasonlóan – azzal tudták bizonyítani ártatlanságukat, hogy belehaltak a zuhanásba. Fennmaradt egy történet egy szerelmespárról is; a lányt boszorkányság vádjával próbának vetették alá, és miután meghalt, a fiú is leugrott.