Már az első napokban lenyűgözte a város bája, az emberek közvetlensége és a mediterrán életérzés. Aztán a harmadik napon megismerkedett a turistáknak hajóutakat szervező Spartakkal. Bár kezdetben fordítóalkalmazás segítségével beszélgettek, a kapcsolat gyorsan elmélyült, és Kinga augusztusban visszatért, akkor már megfogalmazódott benne, hogy el tudná itt képzelni az életét. Aztán októberben ismét odautazott, és akkor már biztos volt benne, hogy Sarandában szeretne maradni.
– Saranda kaotikus, de különleges bája van. Amikor először jártam itt, éreztem, hogy ez az én helyem. Imádom a klímát, az emberek mentalitását és azt, hogy itt lassabban, de tartalmasabban telik az élet – mondja Kinga, aki ma már úgy érzi, végérvényesen megtalálta új otthonát.
Újrakezdés profi alapokkal
Kinga eredetileg a szabolcs-szatmár-beregi Csengersimáról származik, és könyvtárosként dolgozott a nyíregyházi megyei könyvtárban, de a pandémia idején úgy döntött, új irányt vesz, és pedikűrösnek, manikűrösnek tanult, valamint elvégzett egy masszőrképzést is. Saját szalonját, ahol több mint százötven törzsvendége volt, nehéz szívvel hagyta hátra, ma azonban már Sarandában is megtalálta a helyét szakmailag.
– Amikor eldöntöttem, hogy Albániába költözöm, nekiláttam a nyelv elsajátításának. Minden nap örömünnep volt, amikor valami újat tanultam, a férjem is agyondicsért, és nagyon értékelte, hogy meghozom ezt a szerinte nagy áldozatot. Körülbelül fél év kellett ahhoz, hogy elég nyelvtudásra és magabiztosságra tegyek szert ahhoz, hogy legyen bátorságom bemenni a helyi szépségszalonba, és elmondani, ha van lehetőség, szívesen dolgoznék náluk – emlékszik vissza a kezdetekre. – Szerencsére azonnal felvettek, és a kollégáim azóta is csak dicsérnek. El sem akarták hinni, hogy fél év alatt ilyen szinten megtanultam albánul. Tény, hogy bonyolult, különleges nyelv, nem hasonlít másra, de mára nagyon megszerettem minden nehézség ellenére. Mindig kérem a kollégáimat, hogy ha valamit nem jól mondok, nyugodtan javítsanak ki, mert rengeteget hibázom, de rendre azt mondják, hogy mindent értenek. De nemcsak a nyelvtudásom, hanem a szakmai tudásom is meglepte őket. Itt teljesen máshogy zajlanak a szakképzések, mint Magyarországon. Albániában akár egy hónapos tanfolyam után is lehet valakiből kéz- és lábápoló technikus, masszőr vagy fodrász, míg otthon minimum egy, de inkább több évet kell tanulni hozzá, és sokkal mélyebb szakmai tudásra lehet szert tenni. Felszerelkezve érkeztem a szalonba, amikor munkát kerestem, vittem a kemény fedeles bizonyítványaimat, okleveleimet. A mai napig próbálok fejlődni, ha lehetőségem van rá – mondja Kinga, aki idővel szeretne saját szalont nyitni.
– Szépségápolás és szépségsztenderdek terén is mást tartanak fontosnak itt. Albániában két véglet figyelhető meg: vannak, akik teljesen elutasítanak bármiféle kezelést, és a szépségrutinjuk minimális; és vannak, akik minden elérhető szépségápolási terméket megvásárolnak, kipróbálják az összes esztétikai kezelést és kényeztető rituálét, és nagyon odafigyelnek a bőrükre. A fényvédelem viszont mindenkinek kiemelten fontos, ami érthető, hiszen évente nagyjából háromszáz napsütéses napra lehet számítani. A két véglet az utcán is visszaköszön: itt egyáltalán nem szokatlan, ha valaki pizsamában ugrik le egy kávéra, ugyanakkor az is gyakori látvány, hogy valaki már reggel nyolckor szaténruhában, teljes sminkben ül be kávézni.
Mediterrán életmód
Az albán konyha a mediterrán étrend alapelveit követi, ötvözve a török, olasz és görög gasztronómiai hatásokat. Az ételek friss zöldségekben, gyümölcsökben, halakban, olívaolajban, sajtokban és sovány húsokban gazdagok. A mediterrán étrend egészségügyi előnyeit Kinga is megtapasztalta, és az ott töltött idő alatt az étkezési szokásai teljesen átalakultak.
– A magyar ételeket a férjem nem kedveli, szerinte túl zsírosan és fűszeresen főzünk. Több mint fél év kellett, mire megszoktam, hogy ne feltétlenül pörköltalappal készítsek mindent, ahogy otthon. Alaposan át kellett formálnom a gondolkodásmódomat és a szokásaimat, ma már sokkal kevesebb fűszert használok, minden étkezéshez eszem salátát, több gyümölcsöt fogyasztok. Ennek köszönhetően fél év alatt huszonkét kilót fogytam, és visszanyertem a húszéveskori alakomat. Ezenkívül elmúlt az ekcémám, megszabadultam az epe- és a vesekövemtől, és egyáltalán nem szedek gyógyszert – mondja arról, hogy e tekintetben is gyökeresen megváltozott az életminősége. – Ehhez az is hozzájárult, hogy itt nem használok autót, mindenhová gyalog megyek. Saranda huszonkétezer lakosú kisváros, egy-két óra alatt be lehet járni. A férjem folyamatosan hangoztatja, hogy a bio- és idényjellegű élelmiszerek tartalmazzák mindazt, amire a szervezetünknek szüksége van, ezért kizárólag ilyeneket fogyasztunk. Kiemelten figyelünk arra is, hogy honnan szerezzük be az alapanyagokat, például kecskehúst a pásztor ismerősöktől vásárolunk. Az albánok sokkal egészségtudatosabbak, mint mi. Gyógyszerekhez csak végső esetben nyúlnak, inkább természetes alapanyagokkal próbálják megőrizni az egészségüket. A kollagénbevitelre kiemelten figyelnek a nők, de a vitaminok nyolcvan százalékát gyümölcsök és zöldségek révén viszik be a szervezetükbe.
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!