Régi megfigyelés, hogy a stressz kihat a bőr állapotára, kedvezhet bizonyos bőrbetegségek jelentkezésének, fellángolásának is – de hogy miért, azt sokáig homály fedte. Ezzel a kérdéskörrel ma már külön tudományág – az úgynevezett pszichodermatológia – foglalkozik, aminek megközelítéseit egyre több bőrbetegségnél alkalmazzák.

– A pszichodermatológia viszonylag új és gyorsan fejlődő területe a bőrgyógyászatnak. Ez a tudományág a bőr, az idegrendszer és a lélektani jelenségek összefüggéseit vizsgálja, mert ma már tudjuk: a bőrgyógyászatban a pszichés hatásoknak komolyabb szerepük van, mint más szakterületeken. A nagyságrendeket mutatja, hogy a bőrbetegek nyolcvanöt
százaléka meghatározónak érzi a pszichés komponenst betegsége alakulásában. A jelenség hátterében az áll, hogy a bőr és az idegrendszer működése szorosan összefügg, még fejlődéstanilag is hasonló ez a két terület. Ez állhat annak hátterében, hogy a bőrbetegeknél sokkal gyakoribbak a pszichiátriai problémák, többször érinti őket a szorongás és a depresszió is. A többi szervrendszerre gyakorolt hatása miatt a stressz általánosságban is olyan irányba tolja a szervezetet, ami kedvez a bőrbetegségek jelentkezésének – mondja dr. Kiss Norbert egyetemi adjunktus, a Magyar Dermatológiai­ Társulat pszichodermatológiai szekciójának elnöke.

Csöndben lopakodik

A bőrgyógyász kiemeli, hogy egyes betegségeknél – ilyen például az ekcéma egyik típusa, az atópiás dermatitisz – különösen sokat nyomnak a latban a pszichés tényezők.

– Az ekcéma sokaknál már gyerekkorban jelentkezik, hogy aztán végigkísérje a teljes felnőttkort. A rá való hajlam öröklött, de kialakulásában komoly szerepe van a stressznek is. Ezt már számos vizsgálatban igazolták, a bizonyítékok pedig nagyon erősek. Emiatt kutatjuk mi is, hogy ezt a betegséget a gyógyszerek mellett hogyan lehet pszichoterápiával befolyásolni. A stressz szerepet játszhat a gyulladásos bőrbetegségek jelentkezésében is. Ilyen például a pszoriázis, más néven pikkelysömör, aminek fellángolását az esetek hetven százalékában komoly stresszel járó élet­esemény előzi meg. Ez igazolt gyerekek és felnőttek esetében is. Az arcbőrt kipirosító rosacea szintén olyan kórkép, amit a krónikus stressz hosszan tartó problémává tehet, és igaz ez az urtikáriára, vagyis a csalánkiütésre is. A stressz az aknés, azaz pattanásos bőrnek is kedvez, legyen szó akár a probléma jelentkezéséről, akár a tünetek súlyosbodásáról. Itt a helyzetet az is rontja, hogy az érintettek a pszichés feszültség miatt piszkálhatják a pattanásaikat, így azok könnyen el is fertőződhetnek. Meglepőnek tűnhet, de a pigmentvesztéses foltokkal járó vitiligót is hajthatja előre a pszichés feszültség. A krónikus stressz a bőr öregedési folyamatait is gyorsítja – mondja dr. Kiss Norbert.

Fontos tudatosítani

Bár az egyetemeken és a konferenciákon, orvosi továbbképzéseken egyre több szó esik az ilyen jellegű összefüggésekről, azok lehetősége még nem ment át teljesen a köztudatba. Pedig ez azért lenne fontos, mert ha a bőrbetegségek hátterében pszichés tényezők is meghúzódnak, a helyzet pedig súlyos, akkor fontos lenne a kezelésbe pszichológust vagy akár pszichiátert is bevonni. Enyhébb esetekben erre persze nincs szükség, olyankor elég a relaxációs technikák elsajátítása. Hasznos lehet például az autogén tréning, vagy egyszerűen­ csak az, ha valaki időt szán a rendszeres testmozgásra, ami igazoltan ellensúlyozza a stressz negatív hatásait. A lelki egészségre való odafigyelés akár súlyos bőrbetegségek megelőzését is segítheti. Ennek hátterében az áll, hogy ilyen esetben az immunrendszer hatékonyabban működik, hatékonyabban pusztítja el még a daganatos sejteket is. A lelki folyamatok nemcsak a megelőzésben játszhatnak szerepet, hanem súlyos betegség esetén a terápiában is. Ezzel fontos foglalkozni, és ha szükséges, szakembertől is segítséget kérni, mert ez a teljes gyógyulást is segíti.

A stressztől megőszülünk?

Sokan találkoztak már azzal a vélekedéssel, mely szerint valaki a gyásztól, bánattól vagy szomorúságtól, aggodalomtól őszült meg. Bár vannak ilyen feljegyzések, azonnali őszülés – mivel maga a haj nem élő szövet – ilyen helyzetek miatt nem következhet be. Viszont magát a folyamatot – ami alapvetően genetikailag meghatározott – valóban elindíthatja vagy felgyorsíthatja a pszichés feszültség. Ez azért lehetséges, mert a haj színét a melanin nevű festékanyag adja, a stressz­ pedig képes károsítani az azt termelő sejtek örökítőanyagát. Ez vezethet korai vagy gyors őszüléshez.

Lehet közvetlen ok is

Olyan bőrbetegségek is vannak, amelyeket kifejezetten valamilyen pszichés eltérés vált ki, ezekkel is a pszichodermatológia foglalkozik. Ilyen esetekben gyakori, hogy a bőrgyógyászok direkt módon – egyfajta csapatmunkában – dolgoznak együtt pszichológusokkal vagy pszichiáterekkel.

– Enyhébb eset például az, amikor valakinél stresszhatás, szorongás vagy depresszió nyomán jelentkezik viszketés. Ha az ilyen panasz kivizsgálásakor nem találunk közvetlen kiváltó okot, akkor a tüneti kezelés mellett érdemes mentálhigiénés szakembertől is segítséget kérni. Súlyosabb eset a téveszmés parazitózis – más néven Ekbom-szindróma –, ennél a betegek azt gondolják, hogy a bőrük alatt paraziták élnek, és azokat kikaparják. Mi az érintetteket a vizsgálat után biztosítani tudjuk arról, hogy erről nincs szó, de gyakori, hogy ez nem elég – ilyenkor szükséges mentális szakemberek bevonása – mondja dr. Kiss Norbert. Ilyen betegség az úgynevezett arteficiális dermatitisz is, ami elsősorban nőket, serdülőket, pszichiátriai betegeket vagy személyiségzavarban szenvedőket érint. Ennek fennállásakor a bőrtüneteket szintén a betegek alakítják ki például kaparászással. Itt kell említeni a trichotillomániát is, aminél az érintettek a hajukat, szemöldöküket tépkedik ki. Pszichés háttere van a diszmorfiás testsémazavarnak is, aminél a betegek nem jól látják a saját testüket. Ez vezethet például a ráncok és az ajkak extrém mértékben történő hialuronsavas feltöltéséhez, szükségtelen plasztikai beavatkozásokhoz. Ez a jelenség nem ritka, Ausztráliában miatta tették kötelezővé nemrég az esztétikai beavatkozások elvégzése előtt a testsémazavar szűrését.

Illusztráció: Getty Images, 123RF