Elkezdődött. Eljött az ideje mindannak, amit az új évre elterveztünk, vagy amit idáig halogattunk. A legtöbb edzőteremben az év első hónapjában vannak a legtöbben, akkor is inkább az első két héten. Ennek az az egyszerű oka, hogy az életmódváltással kapcsolatos újévi fogadalmaikat sokan már január második felében elengedik. Sokféle adat létezik arra vonatkozóan, mennyire veszik komolyan az emberek ezeket az elhatározásokat, de valahogy mindig az jön ki, hogy maximum az egytizedük valósul meg és érhető tetten az év végén is. Egészen komoly szakirodalma van a fogadalmak lélektanának, nem véletlen, ugyanis ezek meglehetősen hasonlók a világ minden táján: az élen az áll, hogy „többet fogok edzeni”, a második helyen a „lefogyok” szerepel, a harmadik pedig az, hogy „végre rendbe teszem a dolgaimat”. A szakirodalom azt is mondja, hiába ilyen népszerűek ezek az elhatározások, bukásra vannak ítélve, ugyanis túl általánosak. Önismeret és konkrét célok – állítólag ebben áll a sikerük. Azaz mindenkinek saját magára szabva, lépésekben érdemes célokat kitűznie, és akkor messzebbre jut. És aki izomlázzal és korgó gyomorral kínlódva már január elején rájön, hogy ez nem fog menni, ne adja fel, inkább fogalmazza újra, mit szeretne elérni. Most van itt az idő. A kutatások ugyanis azt is bizonyítják, hogy az újévi fogadalmak erősebbek, mint a sima elhatározások. Valaminek a lezárása és valami újnak a kezdete ideális kiindulópont a változtatáshoz, tehát nem kell alá­becsülni ezen fogadalmak fontosságát. A magunknak tett ígéret ugyanúgy szép szó, és ha betartjuk, úgy jó.