Ezt a gyönyörű vidéket azoknak teremtették, akik a természet közelségére, takaros falvakra, dombokra, hegyekre, tág látóhatárra vágynak.

Utóbbiért azonban, már hogy az ember jó magasról nézhessen szét, meg kell dolgozni: ­kapaszkodókon, meredek ösvényeken, lépcsőkön szükséges felmászni. Ami viszont fönn fogadja a vándort, az minden fáradságot megér.

Megdermedt láva a Hegyestűn

A medencét hegyek koszorúja öleli körbe. Az első, ha Zánka felől indulunk, Monoszló határában várja az utazót, a beszédes nevű Hegyestű. A Balaton felől szabályos kúp alakot mutató hegy északi felét az egykori kőbánya lefejtette, a visszamaradt, közel 50 méter magas bányafal így felfedi a több millió évvel ezelőtt működött vulkán belsejét, a kráterében megdermedt láva öt- és hatszögletű, szabályos oszlopos formáit.
A Hegyestű bazaltkúpjának 337 méteres tetejére hosszú, meredek, fakorláttal védett lépcsősor vezet fel, ahol egyedülálló látványban lehet részünk. Csodálatos táj terül el alattunk, a kilátást semmi nem akadályozza a Tapolcai-medence tanúhegyei felé. Panorámatérkép segít a hegycsúcsok azonosításában: a horizonton a Badacsony, a Gulács, a Csobánc, a Szent György-hegy látható, mögöttük feltűnik a Keszthelyi-hegység is, sőt a távolban még a Tátika is felismerhető.
Az 1970-ig működő bazaltbánya épületében megrendezett kiállításon a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területének földtani felépítésével, természeti értékeivel és a bazaltbányászat emlékeivel ismerkedhetünk meg. A szabadtéri kőparkban pedig geológiai időutazáson vehetünk részt, láthatjuk a Dunántúl évmilliók alatt kialakult, jellegzetes kőzeteit. A nemrég átadott, szép fogadóépületben megpihenhetünk, megihatunk egy frissítőt, érdekes, gyerekeknek is szóló kiadványokat, ajándékokat vásárolhatunk. Mielőtt nekiindulnánk, mindenképp tájékozódjunk a nyitvatartásról!

Kirándulás a kőtengerben

Tovább haladva a medencében, Köveskálra jutunk. A település neve a honfoglalás korához kapcsolódik, mivel ez a vidék, Mindszentkálla, Szentbékkálla és Köveskál a Kál nemzetség birtoka volt. A falu a török kiverése után, a 18. században népesült be újra, lakói két templomot is építettek, egyet a református és egyet a katolikus híveknek. A korábban vízben gazdag medencében számos vízimalom működött, az átfolyó patakokon úgynevezett mosóházakat építettek, amelyek az egész közösséget szolgálták. Mosásra, itatásra, öntözésre, vízvételezésre használták, de Kővágóörsön például a zsidók rituális fürdésre is igénybe vették. Egy ilyen, szépen helyreállított mosóház található Köveskálon is, a Vásár téren.
Ha igazán szép látványra vágyunk, Szentbékkálla felé induljunk, mivel a településtől nem messze, a Fekete-­hegyi Eötvös-kilátóból a legteljesebb panoráma tárul elénk. A medence alján kis tavak csillannak meg, közel a Balaton, és innen a tanúhegyek, a Badacsony, a Gulács, a Csobánc is tökéletesen látszanak. Szentbékkálla mellett nem szabad kihagyni a vidék leglátványosabb természeti nevezetességét, a kőtengert. A hatalmas kőtömbökkel borított, ligetes erdőben magasodik az úgynevezett Kelemen-kő, amelynek legfelső, közel tíztonnás kőpadja csak három ponton támaszkodik az alatta fekvő tömbre. Így már pár ember súlya is képes kibillenteni az egyensúlyából, a „billegtetés” nagyon népszerű a kirándulók körében.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .