Segítség, visszahúz a párom! – Meddig evezünk egy hajóban?

Az élet fordulatai és a saját vágyaink, a külső és belső történések új meg új kihívások elé állítanak minket és a kapcsolatunkat is. Hogyan tudunk előnyt kovácsolni azokból a helyzetekből, amikor úgy érezzük, változni, változtatni kell?

Amikor az önfejlesztő könyvekben azt olvassuk, hogy rendszeresen új célokat kell kitűznünk magunk elé, ha sikeresek akarunk lenni, a jó tanácsok gyakran kihagyják a számításból a családi rendszert, amiben a mindennapjainkat éljük. A párterápiás szobák falai sokszor hallották már ezeket a mondatokat: „Szeretnék fejlődni, de ő folyton visszahúz”, „Támogató társra lenne szükségem, de a páromat nem érdeklik a céljaim.” 

Mi van akkor, ha az egyéni célok inkább konfliktusokat szülnek? Erről beszélgettünk a Coaching & Love Academy oktatóival, Wiesner Erzsébet és Gáspár Gabriella szupervizorokkal, családterapeuta-jelöltekkel. 

– Néhány évtizede még egyértelműbb volt, mi egy család célja, és abban hogyan jelennek meg a hagyományos szerepek, ezért nem is volt annyi konfliktusforrás. Nem igényelt annyi energiát, hogy a három életciklust – az egyénit, a párkapcsolatit és a családit – összeegyeztessük. Ma az egyéni célok mellett egy párnak mindig vannak folyton változó közös céljai, ehhez a családi rendszer biztosítja azt a keretet, amiben lehet fejlődni és terveket megvalósítani – hangsúlyozza Wiesner Erzsébet.

– Nemrég olvastam, hogy egy gyerek neveléséhez egy falunyi emberre van szükség, így nem csoda, hogy sok szülő küzd azzal, miként és mikor dolgozzon a saját céljain, ha a nagymamák messze laknak, vagy más okokból nem tudnak besegíteni – egészíti ki Gáspár Gab­riella. – Fontos kiemelni azt is, hogy gyakran két ellentétes erő jelenik meg: az egyik a biztonság igénye, a másik a fejlődési vágy – vajon mi történik, ha a biztonságra való törekvésünk és a megújulásról szőtt álmunk ütközik egymással? A rugalmasságunk határozza meg, hogy miként rendezzük ezt a konfliktust.

Élet az állóvízben

Mit lehet tenni, ha elfejlődünk a párunktól? Ha ő csak passzív szemlélője a változásunknak, a törekvéseinknek, ha egyedül maradunk a céljainkkal, miközben ő maximálisan jól érzi magát a változatlanságban?

Ez történt Viktóriával és a férjével, akiknek a csaknem húszéves kapcsolata szép lassan „langyos vízzé” alakult. Amikor Vikinek elege lett a terhességei alatt felszedett pluszkilókból, bérletet váltott egy edzőterembe. Tizenöt kilóval könnyebben a lelke is szárnyalni kezdett, bár ebből a férje nem sokat vett észre – annál inkább más férfiak a környezetében. Különösen az az egy, akinek kitartó figyelme, rajongása aztán komolyan megrengette az állóvízkapcsolatot. 

– Ha az egyik fél elkezd változni, a másik fél kötődésétől, habitusától függ, mennyire reagál erre a változásra. A harmadik fél általában akkor lép be, ha semennyire – magyarázza Wiesner Erzsébet. – Amikor a rendszer egyik pontján változás történik, akkor a rendszer nem maradhat ugyanolyan, mint eddig, és hamarosan kiderül, hogy a másik fél követi-e a változást, vagy megroppan az egész. Tudatosság nélkül az együtt haladás sem működik. Mindenki harmonikus családra vágyik, de érdemes feltenni a kérdést, mit jelent ez nekem, ehhez képest mi történik a valóságban, és mit teszek azért, hogy leküzdjem ezeket a különbségeket.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .