Ahogy becsapom az autó ajtaját a Macis erdei játszótér mellett, kövér cseppekben hullani kezd a zápor. Ilyen az én szerencsém, gondolom, és egykedvűen körbetekintek. Különben is, ha az ember erdőfürdőzni indul, még jól is jár, ha elázik, hiszen kívül-belül lezuhanyozik. Kettő az egyben árukapcsolás!

„Nincs rossz idő, csak rosszul öltözött turista” – mondogatta legendás biológiatanárom, amikor egyszer belevezetett bennünket egy alpesi jégzivatarba. Hát, én most éppen rosszul öltöztem. Mentségemre szóljon, hogy fél órával korábban úgy láttam a radaros időjárás-előrejelzőn, hogy most éppen nem kellene esnie. Újra rátekintek a térképre: ebben a pillanatban jelenik meg a semmiből a zivatarfelhő a képernyőn, az eső meg egyre jobban rákezd. Éppen a Föld napja van, tehát ahelyett, hogy szitkozódni kezdenék, megpróbálok eggyé válni a természettel és elérni a zen buddhista nyugalmat, míg konstatálom, hogy már a gerincemen folyik le a hideg csapadékvíz. Szerencsére valahonnan az erdőből előbukkan Győrffy Éva, Magyarország egyik legismertebb erdőfürdő-vezetője, és előkap egy malaclopó-szabású esőkabátot.

Japán jóllét

Az erdőfürdő (sinrin-joku) fogalmát a japánok alkották meg a hetvenes években. Először marketingfogásnak indult az egész, hogy arra ösztönözze a városi népséget, látogassák többet a természetet. Közben meg kialakult egy módszertan, ami alapján az erdőfürdő tulajdonképpen testet-lelket felüdítő mentálwellnessé alakult, ami segít visszatalálni a természethez. A japánok elkezdték vizsgálgatni is, és arra jutottak, hogy az erdőben való irányított, tudatos tartózkodás megerősíti a legyengült immunrendszert, serkenti a szervezet ellazulását, csökkenti a stressz-szintet. A vérnyomás negyedórányi erdőfürdő után zuhanni kezd, növekszik az általános jóllét érzése, és az erdőfürdő jótékony hatásai öt, vagy akár harminc napig is elkísérhetnek. Mindezt persze tudja magától az is, aki ücsörgött már fél órát egy napsütötte sziklán, és volt annyi esze, hogy kikapcsolja közben a mobilját. A japánok tudományos módszerré fejlesztették az erdőfürdőt, ami aztán a világ többi részét is meghódította. Európában a Nádúr erdőterápiás intézet fejlesztette tovább a módszert, amire jellemző, hogy kicsit talán még jobban összekapcsol a természettel. „Az erdei fürdőzés után az emberek gyakran számolnak be megfiatalodásról, helyreállításról, nagyobb mentális tisztaságról és fokozott kreativitásról” – írja a Nádúr honlapja, én meg nem is tudom, mit várok jobban. Vagyis de: a megfiatalodást.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .