Meddőségi kezelést a törvény szerint idén nyártól már csak állami intézmény végezhet. Ezzel párhuzamosan a kormány gyakorlatilag ingyenessé tette a beavatkozásokat és a gyógyszereket, és elviekben eltörölte előbbiek volumenkorlátját is. Ebben a cikkben annak jártunk utána, hogyan befolyásolja mindez a páciensek helyzetét, könnyebben vagy nehezebben érkezik-e a gyermekáldás.

A tulajdonosváltás Katalint épp két meddőségi kezelés között érte. Az első idején ugyanaz az intézmény még magánkézben volt, a másodiknál már megvette az állam.   

– Bár az első lombikprogram nem volt sikeres, három hónap után úgy döntöttünk, megpróbáljuk másodjára is – meséli a huszonhét éves Katalin. – Ha minden jól ment volna, tavaly október elején el is kezdhettünk volna, de akkor jött az államosítás híre, mindenki kapkodott, senki sem tudta, mi lesz. Aztán október végére mégiscsak kaptunk időpontot, és elkezdődött a második kezelés. Csakhogy amíg az első lombiknál egy speciális eljárással termékenyítették meg a petesejteket, ezt most nem alkalmazták, mert nem volt benne a protokollban, így viszont egyetlen sejt sem termékenyült meg. Azért volt ez meglepő, mert bár a tulajdonos az állam lett, a szakembergárda maradt, és ugyanaz az embriológus végezte most is a beavatkozást, mint a magánellátásban. Nagyon csalódottak voltunk, és hideg zuhanyként ért bennünket a hír, mert nem kaptunk semmilyen előzetes tájékoztatást. A magánellátásban beszélhettem az orvossal, a biológussal, előre tudtam, hány petesejt érett meg, hányat sikerült megtermékenyíteni, és hányat ültetnek vissza. Most viszont minden az utolsó pillanatban derült ki. Ezért döntöttünk úgy, hogy nem pazaroljuk tovább az időt, és a legközelebbi lombikkezelésre a csehországi Brnóba utazunk.

Katalin története közel sem egyedi, rengetegen próbálkoznak a környező uniós országokban, ahol a legkülönfélébb finanszírozási formákban működhetnek reprodukciós központok. Akinek van pénze, ha itthon nem is, de külföldön megvásárolhatja a magánellátás kényelmét, az orvosok idejét, akik nem futószalagon látják el a nőket. 

A futószalag kifejezést többen említik, egyes intézményekben szinte ötpercenként adják egymásnak a kilincset a páciensek. Már ha bekerülnek a rendszerbe, mert a várakozási idő az első konzultációra több hónapos is lehet. Hogy pontosan mennyi, az centrumonként változó, van, ahol „csak” két hónapot kell várni, máshol akár négyet, ötöt vagy hatot is. Az egyik vidéki centrumba például három hónapos várakozás után is csak „telefonos konzultációra” lehetett időpontot kapni. Biztosat nehéz megtudni, mert az új állami intézmények vezetői nem nyilatkoznak. Dr. Sipos Miklós, a Semmelweis Egyetem Asszisztált Reprodukciós Centrumának vezetője sem kapott erre engedélyt az egyetem kommunikációs osztályától. Levelükben, megköszönve érdeklődésemet, arra kértek, hogy később térjünk vissza a témára. Az új centrum egyébként 790 millió forintos eszközbeszerzés után nyitotta meg kapuit, és állítólag önmagában huszonöt százalékkal növeli a meddőségi ellátás kapacitását. Hogy ez tényleg így van-e, arra vonatkozóan nem kaptunk tájékoztatást az Országos Kórházi Főigazgatóságtól sem, írásban feltett kérdéseimre nem válaszoltak.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .