Így szoktuk, így tanultuk az édesanyánktól, a nagymamánk is így csinálta – ezeket az elveket az energiatakarékosság jegyében néha föl kell adni. Régen például az volt jellemző, hogy a sütőt mindenhez előmelegítették, de erre sok esetben semmi szükség. Például a rakott krumplit nyugodtan be lehet tenni az éppen melegedő konyhagépbe, és ugyanez a helyzet olyankor, amikor omlós húst szeretnénk. Viszont fontos az előmelegítés, ha zöldséget akarunk ropogósra sütni, mert anélkül nem pirul meg. Kenyereknél és egyes süteményeknél – és minden olyan ételnél, amelynél a recept ezt külön kéri – szintén lényeges a hirtelen hőhatás, így az előmelegítés ilyen esetekben is elengedhetetlen. Segíti a takarékoskodást az is, ha használjuk a sütő légkeveréses funkcióját, azzal ugyanis hamarabb és alacsonyabb hőmérsékleten készülhetnek el az ételek. Ráadásul a piskóták és a húsok egyenletesebben is sülnek. A másik előny, hogy így egyszerre két étel is készíthető, ezzel a fölhasznált energiamennyiség – mivel a sütő feleannyi ideig megy – tovább csökkenthető. Persze légkeverés nélkül is be lehet tenni egyidejűleg két fogást a sütőbe, de olyankor a tepsiket cserélgetni kell, különben az egyik fogás odaéghet. Akármilyen sütőről van szó, általában ki lehet kapcsolni öt-tíz perccel az étel elkészülte előtt, a befejezéshez jellemzően elég az addig bevitt hőenergia.