Budapesten a világháború szörnyű pusztításának nyomait nagyszüleink, szüleink hatalmas munkával, néhány év alatt szinte eltüntették. Hihetetlen, de 1946 szilveszterén már arról tudósítottak a fővárosi lapok, hogy a még romos körúton a kávéházaknak nincs okuk panaszkodni: este nyolckor a legtöbb helyen már nem lehetett asztalt kapni. A vendéglők, kávéházak és egyéb szórakozóhelyek alaposan felkészültek az óév búcsúztatására, és eltérően az előző szilvesztertől, az árakat sem emelték. A Nagymező utcai mulatók már este tíz órakor megteltek estélyi ruhás hölgyekkel és szmokingos urakkal. Az árak a hírek szerint polgáriak voltak, bár az egyik mulatóban egy négytagú társaság hajnalban 960 forintos számla (egyhavi jó fizetés) kiegyenlítése után távozott – alaposan felönthettek a garatra.