A Nők Lapja 2021/34. számának Mese rovata.

Apu nagyon szerette a csillagokat. Még távcsövet is vett magának, hogy tiszta éjjeleken bármikor nézegethesse az eget a szabadban. Apu ma a kisebbik fiát, Zsombit vitte magával csillagokat nézni. Anyu és Zsombi testvére, Gergő most otthon maradt. Zsombi életében először aludt sátorban. Apu nyitva hagyta a sátor ajtaját, hogy a fia még egy kicsit kidughassa a fejét, és gyönyörködhessen a csillagokban. Nézelődés közben Zsombi arra gondolt, hogy szeptembertől ő is iskolába fog járni. Elképzelte, milyen órái lesznek majd. Gergő, a bátyja már harmadik osztályos lesz. Gergő sokat mesélt neki az iskoláról. Mire Apu is bevackolódott a hálózsákjába, Zsombi már ki is gondolta a jövőt:

– Apu, és azt tudod, hogy milyen lesz az énekóránk?

– Na milyen? – kérdezte Apu kíváncsian.

– Hát csodálatos! Gergő mesélte, hogy az ő osztályukban pacsirták tanítják be a gyerekeknek a dalokat! Még fütyülni is megtanítanak, ha akarod. Apu csodálattal hallgatta Zsombort.

– Tényleg? Hát, miért is ne! Biztosan akad iskola, ahol madárdalokat tanítanak!

– De ennél is jobb lesz majd a kertészetóránk! – folytatta Zsombi teljes meggyőződéssel. – Gergőék ilyenkor kimennek a rétre, kezükben növénymagokat tartanak. Háromra kinyitják a tenyerüket, egy-kettő-há-rom, és ekkor a szél kifújja a kezükből a magokat, és elrepíti őket egy messzibb, termékeny talajba. Aztán a gyerekek ezen az órán ásni tanulnak meg fonni. Például befonják a füvek haját.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Próbáld ki most kedvezményesen!