Dolgozni csak pontosan, szépen és másképp…? A Nők Lapja 2021/24. számának Fókuszban rovata.

A világjárvány után mi tér vissza a régi kerékvágásba, és mi változik meg örökre? Hogyan alakul át a munkánk, a munkahelyünk, és legfőképpen: jobb lesz az nekünk? Egyelőre több a kérdés, a bizonytalanság és az aggodalom, mint a válasz. Ráadásul a munkahelyeket és lehetőségeket illetően párhuzamos világok futnak egymás mellett, minimális átjárhatósággal, és erősen meghatározott, ki melyiket látja.

Erdőtűz… Ehhez hasonlította munkapszichológus szakértőnk, Mészáros Nóra a pandémia időszakát. Van egy rendszer, amely gyorsan és váratlanul összeomlik, megszűnik, elpusztul, ám az élet nem áll meg. Idővel új erdő nő ki a földből, nem ugyanolyan, mint volt, de működőképes. Az élet új rendszere, növények, állatok, mikroorganizmusok egyensúlyával. A kettő között pedig ott a veszteségérzés, a fájdalom, az aggódás és a bizonytalanság.

Itt tartunk most. Még parázson járunk, a kárfelmérés sem történt meg, és a pszichológus szerint a tartós fenyegetettség is korlátozza a gondolatainkat.

A kérdések a munka világával kapcsolatban is sorjáznak: Hogyan fogunk dolgozni ezután? Megmarad a home office? Lesz távmunka? Hány ember térhet vissza a régi feladatához, milyen iparágak szűkülnek le végleg? Hogyan értekezünk, hogyan alakulnak az üzleti utazások, az irodapiac? Felgyorsul vidékre költözés? A munka mindenre hat, a lakáspiactól a gyermekintézményekig. Az első felmérések szerint a munkavállalók és a munkáltatók zöme – utóbbiak több mint 70%-a – úgy véli, a járvány után az otthoni és irodai munkát váltogató hibrid rendszer alakul majd ki, a smart work szellemében. De jócskán vannak olyanok is, akik teljes munkaidejüket a munkahelyükön töltenék. Ebben nyilván az elmúlt év keserves tapasztalatai összegződnek.

– Sokakban tudatosodott, mi mindenből áll össze a biztonság, milyen lényeges, hogy legyenek körülöttük emberek, akik visszatükröznek, visszajeleznek, felértékelődött a munkahelyi társas környezet – mondja Mészáros Nóra. – Nagyon fontos, hogy végre előtérbe került a mentális jólét munkahelyi viszonylatban is. Már szabad arról beszélni, hogy nem vagyok jól, segítségre lenne szükségem, a cégek is sokkal jobban figyelnek a dolgozókra, gyakran maguk ajánlanak fel konzultációkat, különféle lehetőségeket. Egyre többen akarnak ezen a téren lépni, mert felismerték, hogy az üzletmenet-folytonosság szempontjából milyen nagy a jelentősége a munkavállaló jóllétének. Tartós változásnak ígérkezik az is, hogy óvatosabbak leszünk. Eddig sokan betegen is bejártak dolgozni, a munkáltatók egy része sem örült, ha az alkalmazott otthon maradt, viszont ezentúl, ha valaki náthás lesz, vagy bármilyen aggasztó tünetet produkál, az lesz az elvárás, hogy előbb gyógyuljon meg, csak utána álljon vissza dolgozni.

– Az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban muszáj felhívni a figyelmet egy észlelési torzulásra, amely főként a média hatására alakult ki – hangsúlyozza Gregor Anikó szociológus, egyetemi adjunktus. – Az egyes hírplatformokat böngészve azt gondolnánk, hogy a pandémia hatására széles körben elterjedt a home office, holott – azon szerencsések körében, akik nem veszítették el a munkájukat – csupán 17% volt azok aránya, akik megtehették, hogy otthonról dolgozzanak. Nem feledkezhetünk el a társadalmi egyenlőtlenség aspektusáról: a gyárakban, három műszakban, vagy a közértekben dolgozók számára az otthon maradás nem volt opció.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Próbáld ki most kedvezményesen!