Körkép a jelenlegi helyzetről és a várható jövőről. A Nők Lapja 2021/23. számának cikke.

„Na, ezt is fölemelték” – zsörtölődik a sorban egy asszony. „Hát igen, mindent felemelnek…” – kontráz rá egy férfi. Nos, nem a Rippel fivérek indultak el egy erőemelő versenyen a pénztárnál, hanem az élelmiszerek árcéduláin keseregnek a vásárlók. Igazuk van? Utánajártunk.

Igen, egyrészt igazuk van. Mert azontúl, hogy a vásárlóerő – a háztartásonként elkölthető pénz – már tavaly, a vírushelyzet hatására csökkent, az árak valóban emelkedésnek indultak: áprilisban a termelők idénre 1900 forintos kilónkénti csirkemellet, 900 forintos csirkecombot és 2100 forintos sertéskarajt emlegettek. Másrészt: a pénztárnál zajló párbeszéd alapján azt lehetne sejteni, hogy valaki vagy valakik csak úgy emelgetnek az árakon – elhatározzák, hogy azok mekkorák lesznek, és ezzel tulajdonképpen jól kiszúrnak a lakossággal. Nos, a politika és a kereskedelem valóban hatással lehet a fogyasztói árakra, de azért nem eszik olyan forrón a kását. (Apropó, kása! Kedvenc zabpelyhem is drágább lett száz forinttal!) Érdemes áttekinteni a mögöttes folyamatokat is, hogy pontosabb képet kaphassunk.

Mi van a zsebünkben?

Egy átlagos európainak tavaly 13 894 euró állt rendelkezésére elkölthető jövedelemként. Ez lapzártánkkor átszámítva 4 885 824 forint. Igen ám, de a koronavírus-járvány előtt ez az összeg 773 euróval (272 ezer forinttal) több volt. Sajnos, mi nem vagyunk átlagos európaiak: minket is megtépázott a járvány, csak mi alacsonyabb szintről nagyobbat estünk. Míg az átlagos európai vásárlóerő 5,3%-ot csökkent, Magyarországon a 2019-es 7416 eurós (2 608 000 forint) értékkel szemben 2020-ban 6871 euro (2 416 000 forint) az egy főre jutó vásárlóerő, ez közel 7,3%-os visszaesést jelent – olvashattuk a GFK piackutató vállalat kimutatásában. „A visszaesés ellenére ez még mindig a 2018-as érték felett van, így Magyarország megőrizte 30. helyét az európai országok rangsorában” – áll a tavalyi évről szóló jelentésben. Idei adatok még nincsenek, de erősen valószínű, hogy a csökkenés nem állt meg.

És miközben kevesebbet költhetünk, az árak is meglódultak. Idén áprilisban a kanyarban előzött az infláció – az előző év ugyanezen hónapjához képest 5,1 százalékkal ugrottak meg a vizsgált fogyasztói árak. A KSH gyorsjelentése szerint az élelmiszerek ára 2,4 százalékkal emelkedett. A legnagyobbat az étolaj drágult: 22,8 százalékkal. Nőtt a rizs, a margarin, a liszt és a száraztészta ára. Kisebb mértékben drágultak a gyümölcs- és zöldséglevek, és a cukor is. Van viszont, ami csökkent: a sertéshúsért 6,9, a párizsiért, kolbászért 1,6, a sajtért 1,2%-kal kevesebbet kellett fizetni. A drágulás bajnokai voltak még a szeszes italok és a dohányáruk, de ezek leginkább azért, mert az állam növelte az adótartalmukat. Az új autót és konyhabútort ugyan nem lehet megenni, de azért megmutatjuk, mennyivel emelkedett az áruk: előbbi 10,4, utóbbi 5,5 százalékkal került többe. Az üzemanyagot sem ereszthetjük le a torkunkon – ugyanakkor ennek drágulása az élelmiszerek árában is megjelenik, méghozzá a szállítási költségek növekedése miatt. A benzint és gázolajat tavaly hihetetlenül olcsón adták, innen aztán nagyon meglódult az áruk, és idén áprilisra 39,2%-kal magasabb lett.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
Melyik élelmiszer ára emelkedett a legjobban?
Mire számíthatunk még drágulás terén?
Próbáld ki most kedvezményesen!