A-ból B-be és így tovább. A Nők Lapja 2021/20. számának interjúja.

A korábbi „szöszi riporterlány”-ból mostanra komoly műsorkészítő lett, saját produkciós céggel, negyedik évadját taposó talkshow-val, majdnem százezres internetes követői táborral, és határozott véleménnyel az élet dolgairól, amit már egyáltalán nem fél felvállalni. Ezenkívül Tatár Csilla pontosan egy éve kétgyermekes anyává is vált.  

Nemrég fejeződött be műsorának felvétele a szállodában, ahol beszélgetünk. Ül a csinos hotelszoba erkélyén, és a napba tartja szépen festett arcát. Idilli, akár első ránézésre az Instagram-oldala.

Szép, boldog gyerekek, ház, kert, kölyökkutya, szerető férj, mosolygós, kócos reggelek, és még dolgozni is tudsz…

Jaj, istenem, csak ezt ne!

Mit?

Ezt az idill ügyet. Ez annyira nem én vagyok.

Pedig épp arra gondoltam, hogy kevés olyan élethelyzet adódik, amire azt lehet mondani, talán még jól is jön hozzá a járvány hozta kollektív bezártság. Például, amikor az embernek kisbabája van…

Persze, ez igaz is. De ennél azért jóval összetettebb a kép. Mimi most lett egyéves, és egy héttel ezelőttig gyakorlatilag megállás nélkül szoptattam. Szó szerint. Imádom, hogy így hozzám van nőve, de a tejjel együtt az életenergiám egy részét is kiszívta belőlem… Ha akartam volna, sem tudtam volna elmozdulni mellőle, kollektív bezártság ide vagy oda. Persze abból a szempontból jó volt az időzítés, hogy egy ilyen helyzetben, amikor nem csak te, hanem senki sem tud szabadon élni, nem érzed azt, hogy elrohan melletted a világ. De közben ott a hiányérzet, hogy jaj, de mennék, de innék egy pezsgőt a lányokkal, de lennék újra kicsit nő és önmagam. Hogy ne egész nap csak a kerítés belső oldalát lássam. Ez azért eléggé meg tudja roppantani az embert mentálisan.

Most viszont itt ülsz gyönyörű sminkben, egy menő hotel egyik szobájának napsütötte teraszán, és forgatás után címlapinterjút adsz…

Épp ez az. Képes vagyok most is szorongani. Tudod, mennyire vártam ezt a napot? Hogy reggel hatra jön a bébiszitter, hogy hétkor már a futópályán leszek, aztán egy szállodában zuhanyozom, nyugodtan megiszom a kávém, úgy, hogy egy gyerek sem akar az ölembe mászni, beülök a fodrász, a sminkes székébe, közben megy a hotelszobában a tévé… Mi másra vágyhatna egy két kisgyerekes anya? Mindeközben én? Halálra mardos a bűntudat, hogy már tegnap óta erre a forgatásra készültem meg vágyakoztam, ahelyett, hogy a gyerekeimmel foglalkoztam volna… Szóval ezen még dolgoznom kell.  

Te amúgy is ilyen szorongó vagy?

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
Mit kellene most helyreraknia magában?
Úgy érzi-e, hogy régebben nem vették komolyan?
Mikor határozta el, hogy tévés akar lenni?
Próbáld ki most kedvezményesen!