Félelem és bizakodás, lelkiismeret-furdalás és tenni akarás – az éghajlatváltozás fájó valósága a mindennapjaink, a gondolkodásunk, az érzelmi életünk része lett. Nem könnyű kiigazodni a sok-sok információ között, ezért most tudós elmék segítségével tisztázunk néhány elterjedt elképzelést a föld, az emberiség és Magyarország jövőjéről.
Tavaly áprilisban, az első lezárás idején megdöbbenve láttam, hogy az utcánkban a bokrok és a fák mintha olyan harsányan zöldellnének, olyan hatalmas leveleket növesztenének, mint soha korábban. A járvány miatt ekkorra már egész országokban rendeltek el kijárási tilalmat, volt, ahol hónapokra. Leállt a turizmus, kiürültek az utak. Az internetet kisvártatva elözönlötték azok a cikkek, amelyek arról számoltak be, hogy a természet azonnal meghálálja a pauzát. „Visszatértek a delfinek a Boszporuszba!”, „Walesben kasmírkecskék lepték el egy kisváros központját!” – szóltak a vidám szalagcímek. Azaz úgy tűnt, a vadon visszahódítja területeit, sőt, idén az a hír is felröppent, hogy az immár egyéves leállás még a klímaváltozást is megállíthatja. De mi ezekből a tény, és mi a tévhit?