Fülöp herceg és a monarchia – Egy lépéssel a királynő mögött, egy lépéssel a saját kora előtt

Fülöp hercegre emlékezünk a Nők Lapja 2021/16. számában.

Fülöp herceg majdnem száz évéből hetvenöt a kirakatban telt. Minden szava, mozdulata hír lett, a róla szóló igaz történetek kibogozhatatlanul összekeveredtek a legendákkal. Sokak szemében stabil háttérember volt, mások szókimondó, keményvonalas öregúrnak tartották, de a halálát követő visszatekintésekből egyértelműen kiderül, hogy sokkal többet tett a monarchiáért, mint gondolnánk.

A róla szóló cikkeket, a legkülönbözőbb oldalakon megjelenő kommenteket nem a „halottról jót vagy semmit” elv vezérli, hanem a valódi tisztelet. Az elmúlt évek felmérései azt mutatták, hogy ő volt a királyi család egyik legkedveltebb tagja, pedig soha nem küzdött az alattvalók szeretetéért. Persze a helyzet nem volt mindig ennyire rózsás; a kilencvenedik születésnapján a BBC-nek adott interjúban elmesélte, hosszú időbe telt, hogy megtalálja a helyét. Korábban nem volt példa arra, hogy egy férfi ilyen sokáig teljesítsen szolgálatot az uralkodó mellett. Hiába kérdezgette, mit vár tőle az udvar, senki nem tudott felelni, így végül maga alakította ki azt a szerepet, amivel úgy válhatott a felesége és a monarchia legfőbb támaszává, hogy megőrizte a saját értékrendjét.

A külsős

Mi egy királyi hitves feladata? Túl azon, hogy integet az erkélyről, mindig ott áll a királynő mögött, kezet ráz, akikkel épp kell, vajon milyen erényekkel muszáj rendelkeznie? Dr. Lojkó Miklós, az ELTE Angol–Amerikai Intézetének docense, a brit történelem tanára segít megérteni Fülöp herceg igazi jelentőségét.

– A brit monarchia az évszázadok alatt iszonyú szerencsével úszta meg a rettenetes hibáit, az utóbbi időben pedig a funkciótlanságát. Az uralkodónak nincs semmiféle politikai hatásköre, csak dísz a torta tetején. De ha valaki kap a születésnapjára egy sima tortát, mindenféle hab, gyertya, marcipánfigura nélkül, akkor csalódott lesz. Ilyen a brit alkotmányos monarchia is: attól működik olajozottan a rendszer, attól marad sármos, vonzó, hogy ott van a tetején a mutatós marcipán. Több mint háromszáz éve egyetlen uralkodó sem tagadta meg törvény beiktatását, vagyis valódi politikai hatalmuk nincs. Azóta, hogy 1649-ben lefejezték az uralkodót, a királyság folyamatosan csúnya hibákba csúszott bele. A Györgyök korának királyai mind népszerűtlenek voltak, nem érdekelte őket Anglia. A fordulópont akkor jött el, amikor a második világháborúban a németek szétbombázták a Buckingham-palotát, a királyi család azonban ott maradt, és ezzel egy csapásra megszerették őket az alattvalók. A háború utáni újjáépítés eufóriájában, 1953-ban került trónra ez az elbűvölő, fiatal lány, akit – bármennyire józannak és stabilnak tűnik is – felőrölhetett volna a Cég, vagyis a királyi családot működtető gépezet. Ez történt Margittal, Dianával, és ugyanez történhetett volna Erzsébettel is, ha nem érkezik egy külsős, Fülöp. A külsőssége, idegensége, hogy mindig kívülről tudta nézni a családot, illetve elképesztően erős és ellenálló karaktere támaszt nyújtott Erzsébetnek is. Fülöp érzékelte a rendszer diszkriminatív, belterjes hangulatát, és volt annyira magabiztos, hogy mindezzel szembeszálljon.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
Fülöp személyisége és gyerekkora.
Miért számított reformernek?
Próbáld ki most kedvezményesen!