Tudni vagy nem tudni? Ezért lenne mindenkinek szüksége tudományos alapismeretekre

Ez nem lehet kérdés... A Nők Lapja 2021/11. számának cikke.

Ki szeretne sokáig élni? Kit érdekel a tudomány? Nagyon valószínű, hogy a második kérdésre kevesen válaszolnak igennel, pedig a két dolog összefügg. Ahhoz, hogy felelős döntéseket tudjunk hozni az egészségünkkel, környezetünkkel kapcsolatban, meg kell értenünk a világot, amiben élünk. Akár a másodfokú egyenlet megoldóképlete árán is.

Panasz mindig csak a másodfokú egyenlet megoldóképletére érkezik. Meg a kovalens kötésre. Hogy ezeket miért kell megtanulnunk, amikor felnőtt életünk során egyikre sincs szükségünk. A humán tárgyakat nem bántja senki, pedig a mondattani ágrajzok és az Árpád-házi királyok sem kerülnek elő az értekezleteken, állásinterjúkon vagy a házassági eskükben. Sokan egyenesen büszkék arra, hogy a fizika, kémia, biológia terén műveletlenek, így nem csoda, hogy a laposföld-hívők és a vírustagadók egyre hangosabbak, hogy mind többen dőlnek be a kuruzslók porhintésének.

Amikor a tudás életet ment

Ahhoz, hogy az orvos magyarázatát, útmutatását megértsük, elengedhetetlen, hogy rendelkezzünk alapvető anatómiai, élettani ismeretekkel. Aki felfogja, mi zajlik a testében, és arra hogyan hat az életmódváltás, a terápia vagy a gyógyszer, az pontosabban és fegyelmezettebben követi az instrukciókat. Aki egy kicsit is odafigyelt kémiaórán, ha nem is emlékszik a savas-lúgos kémhatásról tanultakra, pontosan tudja, hogy a háztartási vegyszerekkel óvatosan kell bánni, nem szabad őket összekeverni, egymás után használni.

Nemrég egy miskolci házfelújítás során a munkások leverték a burkolatot, ami alatt nagy csapat denevér aludta téli álmát. A lepotyogó állatokat a Mályi Madármentő Állomás természetvédői vették gondozásukba, huszonhárom védett denevér elpusztult, ötvennyolcat sikerült megmenteni. A természetvédelmi kár több mint kétmillió forint, pedig az állatvédők folyamatosan figyelmeztetnek, hogy a védett fecskéket és denevéreket érintő munkákat kötelező engedélyeztetni, és csak bizonyos hónapokban szabad elvégezni. Ugyanígy minden tavasszal olvasni arról, hogy nyáron hagyjuk békén a vízi madarakat, mert az etetés tömegesen sodorja veszélybe és betegíti meg az állatokat, de elég egy hétvégén a Balaton partján végigsétálni, hogy lássuk, az üzenet évről évre süket fülekre talál.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
Miért csökkent a természettudományok presztízse?
Mi az a Dunning–Kruger-hatás?
Miért fontos a józan ész hatalma a pandémia idején és egyáltalán a 21. században?
Próbáld ki most kedvezményesen!