Klapka nyomában. A Nők Lapja 2021/10. számának cikke.

A magyarországi Komárom eredeti neve Új-Szőny volt, majd egyesült a Duna bal partján álló Komárommal. Aztán jött Trianon. Ami az akkori Csehszlovák Köztársasághoz került, az ma hivatalosan Komárno. Csakhogy emberek és történetek ezer szálon kötik össze ma is a két várost.

A huszonhét esztendős Klapka György főhadnagyi rangban szerelt le, úgy gondolta, ideje valami polgári foglalkozás után néznie. Csakhogy egy év múlva, 1848-ban kitört a forradalom, elkezdődött a szabadságharc, így felajánlotta szolgálatait a honvédseregnek. Már szeptemberben kinevezték Komárom vára erődítési és tüzérségi parancsnokának, januárban ezredessé, áprilisban tábornokká léptették elő. Egy ideig hadügyminiszter is volt, ám erről a tisztségről lemondott, ment vissza Komáromba várparancsnoknak.

A fegyverletétel után is tartotta a várat, jó diplomataként sikerült úgy elhúznia a tárgyalásokat, hogy minden fontos feltételét teljesítsék. Személyesen Haynauval tárgyalt, aki sóhajtozott, hogy mennyire várja már a megbékélést. Mikor Klapka a kialkudott útlevéllel negyvenkilenc októberében Pozsonyba ért, ott értesült róla, milyen is a Haynau-féle megbékélés.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
Még több érdekesség Komáromról a cikk folytatásában!
Próbáld ki most kedvezményesen!