Lami Juli egyedülálló örökbefogadó szülőként igyekszik eloszlatni a témával kapcsolatos tévhiteket. A Nők Lapja 2021/4. számának cikke.

Az utóbbi hetekben, hónapokban nagyon sok szó esik az egyedülálló szülőségről, mert egy év végi törvénymódosítás következtében az érintettek mostantól csak külön miniszteri engedéllyel fogadhatnak örökbe. Egyedülálló örökbe fogadó szülőként most szeretnék eloszlatni néhány tévhitet a témával kapcsolatban.

A gyereknek két szülőre van szüksége

Ez nem tévhit. Egy ideális világban biztosan nem. Én úgy gondolom, ezt senki sem vitatja. Tökéletes biztonságot jelenthet egy gyerek számára, ha két szülője van, akik mind a ketten abszolút prioritásként tekintenek a gyermekükre. Ez azonban a valóságban egyre több családban nincs így. A házasságok sokkal több mint fele válással végződik Magyarországon, így az is igaz, hogy a gyerekek több mint fele egy bizonyos életkortól kezdve „csonka” családban nő fel, az esetek nagy részében egy egyedülálló szülő mellett. Tehát az egyedülálló szülőség intézménye nem mesterséges, természetellenes képződmény, hanem a színtiszta valóság. Eshetőség, amely minden családban ott van, és minden házasság egyik lehetséges kimenetele.
A boldog házasságba született vagy adoptált gyerek(ek) életében senki sem garantálja, hogy ez az állapot örökre így marad. Bármi megtörténhet, ami miatt két állandó szülőből akár egy pillanat alatt egy állandó szülő lesz, és ez adott esetben jóval nagyobb trauma egy gyereknek, mint például az, hogy eleve egyedülálló nő vagy férfi fogadta örökbe, és teremtett neki kis családot.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
Az egyedülálló szülő gyerekének kevesebb figyelem jutna?
Biztos, hogy nehezebb egyedül viselni a terheket?
Miért és milyen hátrány érheti azt az egyedülállót, aki örökbe fogadna?
Próbáld ki most kedvezményesen!