A Nők Lapja 2021/2. számának cikke.

Százegy éve Trianonban újrarajzolták Magyarország térképét, hatalmas területek és azok lakói váltak egy csapásra határon kívüliekké. Sorozatunkban időről időre szemezgetünk egy-egy település múltjából és történeteiből – a teljesség igénye nélkül!

Meglepő hír az elején: lehet, hogy az olvasó jól ismeri Munkácsot, akkor is, ha sosem járt ott… Hogyan lehetséges ez? Ha látta a Feszty-körképet! Az ugyanis nem az onnan hetven kilométerre lévő Vereckei-hágót, hanem Munkács vidékét ábrázolja. Erre a város helytörténetében elmélyülő Popovics Béla tanár úr jött rá, az ő kezdeményezésére áll most egy kör alakú kilátó a kendereskei dombon, ahol a látogató is azonosíthatja a panorámaképen ábrázolt hegyeket, dombokat. Feszty Árpád 1891-ben Párizsban a napóleoni háborúkat megörökítő körkép láttán döntötte el: ő is fest ilyet. Eredetileg a bibliai özönvíz lett volna a téma, ám apósa, Jókai Mór javaslatára a közelgő millennium felé fordult a figyelme. A százhúsz méter hosszú, tizenöt méter magas festményt nem egyedül alkotta, több kollégája dolgozott vele, sőt felesége, Jókai Róza is. A művészek két nyarat töltöttek Munkácson. A korán kelők többször látták őket a Latorca hídján, napközben a közeli dombokon, este pedig a Csillag szállóban, ahová fiákeren hajtattak.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
Még több érdekesség Munkácsról a cikk folytatásában!
Próbáld ki most kedvezményesen!