„Nem szokásom feladni” – Fügi Andrea története, akit Ironnagyinak becéznek

Andrea élete a bizonyíték arra, hogy szinte bármire képesek vagyunk, ha nagyon akarjuk. A Nők Lapja 2020/53. számának cikke.

Fügi Andrea hatvankét évesen úgy döntött, elindul az Ironman nevű versenyen, azaz úszik 3,8 kilométert, utána kerékpározik 180 kilométert, és levezetésképp fut egy maratont (42 kilométert). Megcsinálta. Háromszor.

A távolságtartás miatt online beszélgetünk, és rögtön kiszúrom, hogy Andrea a 2017-es, a harmadik Ironman befutópólójában mosolyog vissza rám győri konyhájából. Jelenleg ő a legidősebb magyar nő, akinek sikerült teljesítenie ezt az erőpróbát. Az első után a gyerekei egy „Megcsináltad!”-óriásplakáttal köszöntötték, szóhoz sem jutott a meglepetéstől.
Andi, amióta az eszét tudja, sportol. Gyerekkorában úszott, a középiskolában röplabdázott, amellyel – apró termete ellenére – az NB1-ig jutott. A műszaki főiskolát levelezőn végezte, közben dolgozott, majd férjhez ment, és két gyermeke született. Hamar egyedül maradt a gyerekekkel, így innentől mindent hármasban csináltak.
– Az első triatlonversenyemre Balassagyarmatra, 1989-ben a Trabantommal döcögtünk le – emlékszik vissza. – A lányom kilenc, a fiam tizenkét éves volt, megbeszéltem velük, hogy amíg versenyzek, hol játszhatnak, és megkértem néhány szervezőt, hogy figyeljenek rájuk, de tudtam, hogy bízhatok bennük. Így is lett, vigyáztak egymásra. Az ötpróbás téli túrákon, a térdig érő hóban is jöttek velem, szerették ezt az életet.
Andrea műszaki és export-import területen dolgozott, de alig várta, hogy mikor mehet már nyugdíjba.
Hogy azt csinálhassa, amit a legjobban szeret: sportolhasson minél többet.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
Mikor fordult meg először a fejében, hogy elindul a versenyen?
Miért kellenek Andreának az újabb és újabb próbatételek?
Próbáld ki most kedvezményesen!